Mégsem menti meg az iráni háború az orosz gazdaságot?
Az iráni háborúval kapcsolatos amerikai–izraeli támadások erőteljes kilengéseket hoztak a globális olajpiacokon, és bár ezek váratlan bevételnövekedést generálhattak Oroszországnak az ukrajnai háború költségeinek finanszírozására, elemzők óvatosságra intenek. A The Moscow Times által idézett szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ezen bevételnövekedés nem tartós, és valószínűleg nem orvosolja Oroszország gazdasági nehézségeit.
Miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost, az orosz nyersolaj ára jelentős emelkedést mutatott, elérve a 70 dollárt a hordónként. Ez különös jelentőséggel bír a Kreml számára, hiszen február végén az orosz olajat komoly kedvezményekkel kellett értékesíteni a gyenge globális kereslet és a nyugati szankciók miatt. Az Ural típusú nyersolaj ára akkor körülbelül 40 dollárra esett, amely 30 dollárral volt alacsonyabb a globális Brent referenciaárnál. A közel-keleti konfliktus és a szoros lezárása megemelte azoknak az olajszállítmányoknak az árát, amelyek nem haladnak át a szoroson, ezzel kedvező helyzetbe hozva Oroszországot.
Az orosz gazdaság számára ezen körülmények milyen bevételt jelenthetnek? Első ránézésre, a számok ígéretesnek tűnnek. Az orosz költségvetés kezdetben 59 dollár értéket várt az Ural olaj átlagárának 2026-ban, ami sok szakértő szerint túlságosan optimista becslésnek bizonyult. Ha az olaj átlagos ára éven át 70–90 dollár között marad, ez akár 20 milliárd dollárra is rúghat a számított bevételekhez képest. Ha az átlagár eléri a 90 dollárt, a kormány körülbelül 55 milliárd dollárral gazdagodhat.
A Kreml, figyelembe véve a kedvező piaci fejleményeket, már most is akarja maximalizálni a bevételeit. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Moszkva kész növelni a szállításokat nagy vásárlói, mint India és Kína felé. Az Egyesült Államok India felé 30 napos mentességet biztosított, ami lehetővé teszi az orosz olaj vásárlásának további növelését.
Noha a bevételnövekedés figyelemre méltó, a The Moscow Times figyelmeztet arra, hogy ez nem biztos, hogy tartós megoldást jelent Oroszország problémáira. Az elemzők szerint az olajárak emelkedése lassíthatja a globális gazdaságot, amely viszont csökkenti az olaj iránti keresletet, így az árakat ismét lejjebb nyomhatja. Emellett hangsúlyozták, hogy a tartós megoldás érdekében Oroszországnak olyan lépéseket kellene tennie, amelyek enyhítenék a szankciók hatását, de ilyen lépések egyelőre nem látszanak a horizonton.
Az energiapiaci elemzők szerint, ha Oroszország nem talál alternatív szállítási útvonalakat, a nagy fogyasztók – különösen Kína – erőfeszítéseket tehetnek a hosszú távú energiarendszer stabilizálására. A helyzet bonyolultabbá válhat, ha megszületne egy amerikai–iráni megállapodás, amely az iráni olaj embargójának feloldásával járhat, így felerősítve a versenyt az olajpiacon.
Összességében, a további bevételek elsősorban Oroszország gazdaságának stabilizálására lehetnek elegendőek, de alapvető átalakulás és a háborús gazdaság lényeges bővítése aligha várható tőlük.