Új gyermekvédelmi munkacsoport: A politika közreműködése nélkül nem lehet felszámolni az erőszakot
R. Kiss Kornélia 2026. április 8-án jelentette be, hogy a Szőlő utcai javítóintézet ügyéhez hasonlóan civil kezdeményezés keretében alakult meg a Falakon Túl Munkacsoport, mely a zárt intézeti gyermekbántalmazásokkal foglalkozik. A munkacsoportot a Helsinki Bizottság hozta létre, szakmai javaslataikat pedig tizenegy elismert szakember fogalmazta meg azzal a céllal, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló bűncselekmények. A csoport tagjai hangsúlyozták: jelenlegi létszámhiány miatt a gyermekvédelmi dolgozók nem tudják megfelelően ellátni feladataikat, ráadásul keveset tudunk arról, mi történik ezekben a zárt intézményekben.
A munkacsoport sajtótájékoztatóján a résztvevők kifejezték, hogy a politikai támogatás elengedhetetlen a gyermekvédelmi rendszer reformjához. Különösen hangsúlyozták, hogy a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben és a bicskei gyermekotthonban elkövetett visszaélések világossá tették, hogy sürgős reformokra van szükség a zárt és félig zárt intézményekben, ideértve a javítóintézeteket, speciális és hagyományos gyermekotthonokat, valamint a fiatalkorúak börtöneit.
A szakemberek kritikával illették az állam eddigi reakcióit, amelyek a problémák kezelését az intézményrendszer átszervezésével és áldozathibáztatással próbálják megoldani. A Helsinki Bizottság több évtizede dolgozik azon, hogy felügyelje a fogvatartási helyek működését és jogszerűségét, valamint képviseletet nyújtson azoknak, akiket hivatalos személyek bántalmaztak.
A munkacsoport tagjai között szerepel Bárnai Árpád ifjúsági szakember, Fellegi Borbála kriminológus, Fiáth Titanilla antropológus, Herczog Mária gyermekvédelmi szakértő, és számos más, a területen elismert szakember, akik jól ismerik a rendszer működését és annak problémáit. Az elkészített hetven oldalas szakmai anyag célja, hogy érdemi javaslatokat adjon a zárt intézményekben megvalósuló gyermekbántalmazások megelőzésére.
Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság kommunikációs munkatársa hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai támogatás hiányában a diszfunkcionális gyermekvédelmi rendszer nem fog változni. Céljuk, hogy a civil szervezetek problémákkal foglalkozó jelentését a politikai döntéshozók figyelembe vegyék.
Jánoskúti Boglárka, a Gyermekjogi Civil Koalíció képviselője arról beszélt, hogy a kormány eddig rendészeti eszközökkel reagált a gyermekvédelmi problémákra, a javítóintézeteket a büntetés-végrehajtás alá helyezte, ami nem hozott megoldást. Franciaország példájára utalva kiemelte, hogy független vizsgálatokra van szükség a zárt intézményekben, ahol jelenleg nincs hatékony külső kontroll.
Az egyes szakemberek, mint például Bárnai Árpád, a gyermekvédelmi kérdésekben jártasak, rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi feltételek mellett lehetetlen fel ügyelni a gyermekek biztonságára és jólétére. Pető Attila gyermekvédelmi aktivista a bántalmazások komplexitására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a rendszer is felelős a problémák késlekedett észleléséért.
Ivány Borbála jogvédő és ügyvéd megjegyezte, hogy a munkacsoport javaslatai arra az időszakra születtek, amikor a társadalom nyitott a gyermekvédelmi kérdésekre. A Helsinki Bizottság tervezi, hogy kidolgozza a zárt intézmények külső monitoringjára vonatkozó módszertant, ám hangsúlyozta, hogy a további elemzésekhez elengedhetetlen az információkhoz való hozzáférés, mely politikai akarat kérdése is.