Robbanás előtt a közoktatásban
Oswald Spengler, a neves német filozófus történelmi előrejelzésekkel teli kijelentései között találjuk azt is, amely szerint az optimizmus valójában a gyávaság megnyilvánulása. Állítása szerint a kedvező jövőbe vetett hit elhomályosítja a valóság sötétebb aspektusait, mintegy menekülést kínálva a felelősségvállalás elől. E nézetek a mai magyar viszonyokra is érvényesek, hiszen a demográfiai mutatók romlása legfőképpen az oktatási rendszerünket bolygatja meg.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon a születések száma 22,5 százalékkal csökkent. A legfrissebb adatok még szomorúbb jövőt festenek: 2026-ban a tavalyi 72 000 születéshez képest 10 százalékos csökkenés várható. Bár lehetne magyarázni, hogy Európa más részein is hasonló tendencia figyelhető meg, mégis három kulcsfontosságú okot emelnék ki, amelyekkifejezetten Magyarországra jellemzőek:
- a külföldre távozott fiatalok hiánya,
- a gazdaságunk évek óta tartó recessziója,
- a kormány által generált háborús pszichózis.
Ezek közül nehéz megmondani, vajon melyik tényező játszik nagyobb szerepet, de valószínű, hogy a hármas együttese idézi elő ezt a drámai változást, miközben az adókedvezmények és a családalapítást támogató ingatlanvásárlási lehetőségek nem tudtak a kívánt eredményeket hozni. A magyar demográfiai helyzet nem áll jobban a V4-es országok mutatóihoz képest, annak ellenére, hogy más helyeken nem voltak ilyen kedvezmények, amelyek növelhették volna a születésszámot.
Az abortuszok számának alakulása is figyelemre méltó, ugyanis 2015 óta folyamatosan csökkent, azonban a 2021-es évet követően éles fordulatot vett. Az abortuszok növekedése a folyamatosan romló szociális környezetet és a gazdasági válságot tükrözi, hiszen 2021-ben 23,2 abortusz jutott száz élveszületésre, míg 2025-re ez az arány 28,1-re nőtt. A magzati halandóság is aggasztóan növekvő trendet mutat, amely közvetlenül összefügg a kormányok által képviselt egészségpolitikai megközelítésekkel.
Ha a születések számát járási szinten megvizsgáljuk 2015 és 2024 között, pillanatnyilag komoly eltéréseket tapasztalunk. Az egyes járásokban a legmagasabb és legalacsonyabb születésszám közötti különbség általában 20 és 48 százalék között mozog. Vannak olyan járások, ahol a születésszám csökkenése meghaladja a 30 százalékot – ilyen például a Bajai, Cigándi, Budapest XXI. kerülete és sok más.
Fontos megjegyezni, hogy a tervszerű oktatásfenntartás és az óvodák, iskolák működtetése szempontjából alapvető, hogy tisztában legyünk a regionális és járási szintű trendekkel. Ezen tendenciák fényében fény derülhet arra, hol jelentkeznek komoly kihívások a jövő oktatási rendszere előtt.