Az Élethosszig Tartó Tanulás Társadalmi Megítélése Magyarországon
A 25-64 éves korosztályban mindössze 9,6 százalékára jellemző a szakmai képzés vagy oktatás iránti hajlandóság Magyarországon, ami a 27 EU-tagország között a 21. helyre elegendő – derül ki a legfrissebb statisztikákból. Az élethosszig tartó tanulás fogalma nemcsak elvárás, hanem napjaink társadalmi normái közé kellene tartoznia, mégis hazánk ebben a tekintetben mélyen lemaradt a többi ország mögött.
Felnőtt Oktatás és Az Egyetemi Felvételik
A legutóbbi egyetemi felvételi eljárás során a jelentkezők negyede már 30 éves vagy annál idősebb volt, a munka mellett tanulni kívánó felnőttek aránya azonban stagnál. Az egyetemeken a 30 év feletti hallgatók többsége levelező, esti vagy távoktatási formában sajátítja el a tudást, míg a nappali képzésre jelentkező felnőttek aránya csupán 3,3% volt.
Sikeres Vizsgák és Alapfokú Végzettség
Bár a felsőoktatásban egyre többen tanulnak munka mellett, a sikeres vizsgákra való eljutás szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet. A nem nappali képzésben részt vevő hallgatók közül 2024-ben 14,8 ezren szereztek diplomát, ami jelentős csökkenést mutat a múlt évhez képest. Ezen kívül a felnőttoktatás keretein belül érettségizők száma is csökkent, mindössze 6,1 ezer diák zárta sikeresen tanulmányait a 2024-es évben.
Általános Iskolai Végzettség Fenntartása
A legnagyobb aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Magyarországon közel 70 ezer ember él, akiknek általános iskolai végzettségük sincs. Ebből a körből csak 744 ember fejezte be sikeresen az általános iskolát a felnőttoktatás keretében, ami súlyos indikátora az oktatási rendszer megrekedtségének és a társadalmi mobilitás hiányának.
Nemzetközi Összehasonlítás és Elmaradottság
A KSH legutóbbi összesítése szerint Magyarország az egész életen át tartó tanulás tekintetében az uniós átlag alatt teljesít. Míg a résztvevő felnőttek aránya Svédországban 38,8%, addig Bulgáriában a legalacsonyabb, csupán 1,4%. Magyarország 2023-as átlagát elnézve világos, hogy a helyi oktatási reformok és a társadalmi nyitottság kulcsfontosságúak lennének a helyzet megváltoztatásához.
Következtetés
Összességében világosan látszik, hogy Magyarország alulteljesít az élethosszig tartó tanulás terén, a statisztikák és a nemzetközi összehasonlítások is ezt támasztják alá. Az elmúlt évek során a tanulás iránti érdeklődés korosztályonként más és más módszereket igényelne, ám a mennyiségi csökkenés és a munka mellett tanulás növekvő arányai intő jelek arra nézve, hogy sürgős változtatások szükségesek a felnőttoktatásban és a képzési lehetőségek szélesítésében.
Forrás: hang.hu/belfold/magyarorszagon-nem-divat-az-elethosszig-tarto-tanulas-179105