A víz megőrzése helyett inkább kikotorják a folyókat és patakokat.

által L Dominik

A vízmegtartás illúziója

Az ország súlyos aszályhelyzetével küzd, miközben a hatóságok a víz megőrzése helyett inkább a folyók és patakok kikotrását választják. A hivatalos állásfoglalás szerint ez a lépés javítja a vízgazdálkodást, de a természetvédők világosan látják, hogy a valóság ennél sokkal szomorúbb.

A természetvédők figyelmeztetése

Évek óta figyelmeztetnek a szakértők arra, hogy a „karbantartásként” hirdetett kotrás alapvetően élőhely rombolást jelent. A Zagyva folyó körüli botrány csak a jéghegy csúcsa: a kotrások nemhogy enyhítenék az aszályt, hanem valószínűleg súlyosbítják azt. Szendőfi Balázs, a híres természetfilmes és az ‘Eltékozolt vizeink’ című film rendezője, régóta kutatja a magyar vízügyi gyakorlat visszásságait.

A pénz nyomása és a politikai érdekek

A kotrások mögött nem csupán környezeti megfontolások állnak. Évtizedek óta folyik egy rendszerszintű gyakorlat, amely az állam által fenntartott állapotot „karbantartási munkának” álcázza. Az árvízveszély, ivóvízhiány és aszály kifejezésekkel takarózva, valójában a politikai látványpolitika része. A vízügyi igazgatóságok hatalmas összegekhez juthatnak, ha pozíciójukban kotrásokat hajtanak végre, amelynek célja nemcsak a vízkészletek védelme, hanem a helyi érdekkapcsolatok befektetéseinek biztosítása is.

A Zagyva esete: Kotrás vagy károkozás?

A Zagyva, mint szabályozott folyó, nem igényelne kotrást, hiszen anyaga és környezete eleve megakadályozza, hogy úgy eliszaposodjon, mint egy elhanyagolt csatorna. A természetvédők sokkal inkább arra figyelmeztetnek, hogy a kotrások nemcsak károsak, hanem az élővilágra gyakorolt hatásuk jelentős terhelést ró. Lehetőség van arra, hogy a dunai táj megőrzése érdekében a munkálatokat sokkal körültekintőbben, a vegetációs időszakon kívül végezzék el.

Összegzésül

Miközben az állam a vízmegőrzés érdekében cselekszik, a valóság sokkal sötétebb. A hatékony megoldások helyett inkább a „látványos” akciók a jellemzőek, amelyek a természet megóvása helyett a rövid távú érdekeket szolgálják. Az aszályhelyzet csökkenése érdekében sürgős szükség lenne egy hosszú távú, fenntarthatóbb vízgazdálkodási stratégiára.

Forrás

Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/aszaly-mederkotras-vizgazdalkodas-szendofi-balazs-178969

Ezt is kedvelheted