A menekültügyi hatóság felülvizsgálja Romanowski és Ziobro politikai menedékjogát
Budapesten, 2026. május 26-án Pósfai Gábor belügyminiszter a parlament plenáris ülésén interpellációra válaszolva bejelentette, hogy a menekültügyi hatóság jelenleg is felülvizsgálja az európai uniós állampolgárok részére politikai indokok alapján biztosított menekültjogokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium elkötelezett a jogállamiság és a törvényi előírások betartása mellett, így az eljárások a vonatkozó jogszabályok mentén zajlanak.
A bejelentés részletesen kitér a vizsgálatok menetére, beleértve az érintettek értesítésének és a hatóság előtti személyes megjelenés lehetőségeit, valamint a döntések meghozatalára és azok közlésére vonatkozó eljárásokat. Pósfai Gábor emlékeztetett arra is, hogy a jogszabályok értelmében az eljárások részleteiről a nyilvánosság tájékoztatását a menekültjog visszavonásáról szóló határozatok jogerőre emelkedését követően lehet csak megtenni.
Bár a közlemény nem nevezi meg konkrétan Marcin Romanowskit és Zbigniew Ziobrot, világos, hogy az ő politikai menedékjogukról van szó. Romanowski, a volt lengyel miniszterhelyettes, 2024 végén kapta meg a menedékjogot az Orbán-kormánytól, mivel a lengyel hatóságok hivatali visszaélés és közpénzek kezelésének ügyében nyomoztak ellene. A lengyel kormány barátságtalan lépésként értékelte ezt a döntést, és kiadták ellene az európai elfogatóparancsot, amely azonban a Magyarországon élő Romanowski esetében a menedékjog miatt nem volt végrehajtható.
Ezt követően Zbigniew Ziobro, Romanowski korábbi főnöke is menedékjogot kért, aki ellen a lengyel parlament hozzájárult a letartóztatásához, azonban ő Magyarországra menekült. Az új magyar kormány hivatalba lépése előtt mindketten eltűntek Budapestről, míg Ziobro az Egyesült Államokban tűnt fel, Romanowski holléte pedig ismeretlen, több forrás szerint Szerbiában és Horvátországban is látták.
Pósfai Gábor közleményének előzménye lehet, hogy az egyik lengyel lap, a Gazeta Wyborcza, értesülései szerint a lengyel külügyminisztériumhoz közel álló források azt nyilatkozták, hogy a magyar kormány „ugyanúgy nem válaszol, mint az Orbán-kormány idején”, így a helyzet feszültséget szült.
Érdekes megemlíteni Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő ügyét is, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek a 2016-os választások elvesztését követően, ez a történet is példa a politikai menedékjog felhasználására. Gruevszki 2018 végén Magyarországra érkezett a magyar kormány segítségével, azóta távollétében még két ügyben 10 év börtönre ítélték.