ÉLETBE LÉP A MIGRÁCIÓS PAKTUM
Június 12-én hatályba lép az Európai Unió új Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely a 2015-ös migrációs válság óta a legjelentősebb reform az európai menekültügyi rendszerben. A célja, hogy egyensúlyt teremtsen a külső határok védelme, a menedékkérelmek gyors elbírálása és a migrációs nyomás elosztása között a tagállamok között. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az új szabályok megvalósítása elengedhetetlen a fenntartható migrációs politika kialakításához.
A paktumot 2024-ben fogadták el, de a tagállamoknak a késlekedés elkerülése érdekében két évet adtak a végrehajtásra. Az Európai Bizottság május 8-án kiadott értékelése alapján a legtöbb tagállam előrelépéseket tett, de a felkészültség szintje jelentős eltéréseket mutat.
Az egyik legfontosabb újítás, hogy egységes szűrési rendszert vezetnek be az EU külső határain. Ez magában foglalja a migránsok személyazonossági, egészségügyi és biztonsági ellenőrzését, valamint biometrikus adataik rögzítését az Eurodac-rendszerben. Ezzel párhuzamosan a menedékkérelmek elbírálási folyamata is felgyorsul: a határ mentén működő gyorsított eljárás keretében a kérelmezők ügyeit legfeljebb 12 hét alatt kell elbírálni, a fellebbezést is beleértve. Ennek célja a menekültügyi ügyek évekig tartó elhúzódásának megszüntetése, ami eddig sok esetben lehetővé tette a kérelmezők szabad mozgását az EU területén.
A legnagyobb vitát kiváltó eleme a paktumnak a kötelező, de rugalmas szolidaritási mechanizmus. A tagállamoknak most kötelező módon részt kell venniük a migrációs nyomásból fakadó terhek elosztásában, például menedékkérők átvételével vagy pénzügyi hozzájárulással, amely 20 ezer euróra emelkedhet a nem átvett menedékkérők esetén. Ezzel Brüsszel nem kvótaként, hanem kötelező szolidaritási mechanizmusként határozza meg a rendszert.
Az Európai Bizottság várakozásai szerint évente legalább 30 ezer menedékkérőt kell áthelyezni uniós szinten. A jelentések alapján a tagállamok többsége már létrehozta a szükséges koordinációs mechanizmusokat és bevezette a vonatkozó jogszabályokat. Azonban nem minden ország készült fel megfelelően: több helyen hiányzik a befogadókapacitás és a szükséges jogi keretek időben történő elfogadása.
Franciaország, például, tavasszal jelentős vitákat élt át a szükséges törvénymódosítások időben történő elfogadásával kapcsolatban. Továbbá, míg az Európai Bizottság a tagállamok többségéről kedvező értékelést adott, Magyarország nem terjesztette elő a szükséges nemzeti végrehajtási tervet, amely kulcsszerepet játszik az új rendszer bevezetésében.
A magyar kormány, amely elutasította a paktumot, több ízben jelezte, hogy nem fogadja el a javaslatot, ám hajlandó támogatni más országok határvédelmét. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben Magyarország nem biztosítja az elvárt határkapacitásokat és a migránsok regisztrációját, uniós jogot sért.
Magnus Brunner belügyi biztos nemrégiben megjegyezte, hogy 11 ország készen áll a paktum végrehajtására, míg 16 további ország, köztük Magyarország is, készenlétben áll. Brunner optimista állításai szerint az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent a migrációs nyomás, legnagyobb mértékben a nyugat-balkáni útvonalon, ahol a csökkenés 90 százalékot is elérte.