Sulyok a Velencei Bizottság után most az Ab-hez fordul
2026. június 11-én Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a közjogi méltóságok elmozdítását célzó, alaptörvény-módosítással kapcsolatos aggályaival. Magyar Péter, egy kormányzati szereplő, kritikával illette ezt a lépést, idézve a közleményt, amelyben Sulyok az elmozdításokat célzó politikai nyilatkozatok következményeit taglalta.
Magyar Péter véleménye szerint az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi intézményvezetőknek, akik a NER alatt kerültek hivatalba, le kellene mondaniuk, de ha ez nem történik meg, akkor jogszabály-módosítással távolítják el őket. Sulyok kijelentette, hogy az utóbbi időben elhangzott politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét vetik fel, amelyek nem általános szabályozásokra, hanem egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Sulyok Tamás fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság segítséget nyújtson az állami szervek közötti konfliktusokban, és elősegítse a jogalkotást, amely összhangban áll az alkotmányos elvekkel. E közleményben hangsúlyozta az alaptörvény alapvető szerepét, amely meghatározza a jogrendszer egészére vonatkozó alkotmányos szabályokat.
Érdekes, hogy a Tisza kétharmados többségével éppen az alaptörvény módosítása mellett döntött, amit Sulyok számára nem vizsgálhatna felül az Ab, és ő sem emelhetne tartalmi kifogást az ügyben. A jelen helyzetben Sulyok véleménye szerint tisztázandó alkotmányjogi kérdés, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az egyedi jellegű aktusok.
A Velencei Bizottsághoz is fordult, és sürgős eljárást kér a helyzet tisztázására. Magyar Péter erőteljes kritikával illette Sulyokot, kijelentve, hogy míg az Alkotmánybíróság elnöke soha nem állt ki a társadalom elnyomott rétegei mellett, a saját havi hatmilliós fizetése védelmére naponta többször is „panaszkodásra” kényszerül. Sulyok az ország egyik legnépszerűtlenebb közszereplője lett a társadalom szemében.