Rizsatenger: A Politikai Demagógia Új Színpada
A politikai kommunikáció művészete, a tömegek manipulálása és a valóság elferdítése napjainkban elérte csúcsát. Lázár János, aki az Orbán-kormány vezéralakjaként egykor a barokkos körmondatok mestere volt, most már csak a múlt hazug emléke. A nyilvánvaló valóságra fittyet hányó dumatenger, amelyet ma látunk, fokozatosan válik az egyetlen védőpajzssá a független sajtó és az ellenzék számára, miközben kínos kérdések halmozódnak. Az intellektuális hazudozás műfaja elengedhetetlenné vált, és a politikai vezetők napi szinten birtokolják ezt a „képességet”.
Politikai Fikciók és Alternatív Valóságok
Pityinger László, széles körben ismert nevén Dopeman, megjelenése a médiában újraértelmezi a politikai diskurzus fogalmát. Az interjúkban előadott baromságok új magasságokba emelik a kormányzati kommunikáció abszurditását. Az a kijelentés, miszerint „elmúlt kétszáz évben nem éltek ilyen jól a magyarok, mint most”, már önmagában is megérdemel egy mélyreható elemzést. Az ilyen lózungok mögött megbújó üzenetek nem csupán felháborítók, hanem figyelmeztetnek a politikai hazugságvesejges szélsőségekre is, melyekkel a hatalom el akarja terelni a figyelmet a valódi problémákról.
Az Új Generációs Politikai Szélkakasok
Dopeman nem politikus, mégis mestere a rizsázás műfajának. Képessége arra, hogy elkerülje az egyenes kérdéseket,okat ad arra, hogy elgondolkodjunk, vajon valóban szükség van-e efféle karakterekre a politikai palettán. Mivel ő a nem létező keresztény erkölcs origója, képes elérni azt az félelmetes szintet, hogy sokak számára védhetetlenné válik.
A Kommunikáció Művészete: Kérdések és Felelősség
A politikai diskurzusban a kérdések elkerülése és a mellébeszélés a mai napig megkérdőjelezhetetlen eszközökké váltak. Kósa Lajos és más politikai figurák pillanatnyi zavarukban hordanak össze mindenféle sületlenséget, míg a közönségnek egy újabb, furcsa szórakozásban lehet része. A valóságtól való eltávolodás éppen annyira mély, amennyire elengedhetetlen a hatalom fenntartása.
A Politikai Diskurzus Határai
A kérdés azonban felmerül: meddig mehet el a hatalom? Mennyire képesek a hatalmon lévők a közönség előtt megjelenni anélkül, hogy a valósággal szembesülnének? Miközben a populista megnyilatkozások özönlik el a közbeszédet, a társadalmi igazságtalanságok még inkább a háttérbe szorulnak. Dopeman, a mai politikai szélkakas, akár jövendő politikai pozícióra is pályázhat, miközben egyre inkább a hazugságok szele fújja a későbbi eseményeket.
Az elkövetkező időszakban érdemes lesz figyelni, hogy a „gyengeelméjű” politikai diskurzus meddig képes elérni a tűréshatárt, és vajon a közönség valóban hétről hétre tartogat-e újabb meglepetéseket a hazug retorika világában.
Forrás: Rizsatenger – Magyar Hang
Forrás: hang.hu/publicisztika/rizsatenger-179352