Túl a Barátságon
A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja, a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában, kulcsszerepet játszik Magyarország energiaszállításaiban. 2026. február 27-én, amikor a várva várt igazság pillanata elérkezik, és kialakul a valóság, hogy hosszabb időre leáll az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül, jogosan várnánk, hogy a hazai vezetők igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt. Ehelyett azonban tapasztalhatjuk, hogy a politikai vezetés kampányüzemmódba kapcsol, ezerforintos benzinárról szóló riogatásokkal és tovább folytatják az ukránokkal szembeni feszültségek fokozását – figyelmeztet Holoda Attila energetikai szakértő, aki határozottan kritizálja ezt a felelőtlen hozzáállást.
Jelenleg úgy tűnik, hogy hazánk eddig szerencsével úszta meg ezt a veszélyhelyzetet. A szakértők már az orosz-ukrán háború kezdetekor is figyelmeztettek arra, hogy a vezeték, amely több száz kilométernyi háborús övezeten halad át, rendkívüli kockázatot jelent. Függetlenül attól, hogy esetleg „baráti” viszonyban állnánk az ukránokkal és oroszokkal egyaránt, érezhető volt, hogy fel kellett volna készülni az orosz olaj importjának leállítására. Különösen figyelembe kell venni az Európai Unió tavalyi döntését, amely 2027 végére már minden orosz fosszilis energiahordozó importját tiltaná a tagállamok számára.
A magyar kormány és a Mol Nyrt. tevékenységi köre eltérő felfogásban nyújtotta a lehetséges alternatívákat. Az elmúlt évek eseményei, legyenek azok szándékos elmaradások vagy rossz kalkulációk következményei, a kormány és az olajcég felelőssége alá tartoznak. A Centre for the Study of Democracy általa is vitatott tanulmányából kiderül, hogy 2021-ben, az ukrajnai invázió előtt az orosz olaj import aránya 61% volt, míg 2022-re ez az arány 92,3%-ra emelkedett.
Felmerül a kérdés, hogy miként lehet a legjobban optimalizálni a helyzetet a kőolaj szállítás leállása esetén. Az ukrán kormány alternatív szállítási lehetőségeket, például tengeri útvonalakat, továbbá az Odessza–Brodi vezetéken keresztüli megoldást is felajánlotta. Azonban a magyar kormány választási politikai megnyilvánulásai sokszor inkább kaotikussá tették ezt a helyzetet.
A fenti eseményeket és az energetikai politikát egyértelműen kíséri a felelősségvállalás elmaradása, valamint a rágalmak és feszültségek szítása a szomszédos országokkal. Valódi, felelős energiapolitikára van szükség, amely nem csak a politikai tőke gyűjtéséről szól, hanem képes hatékonyan kezelni a jövőbeli kihívásokat.
A teljes cikk olvasásához Plusz előfizetés szükséges, amely lehetővé teszi a reklámmentes tartalomhoz való korlátlan hozzáférést. A Magyar Hang hetilap 2026. március 5-ig kapható, amely riportokat, interjúkat, elemzéseket és véleménycikkeket tartalmaz.