Rommá zúzta a rendszer az önkéntes tartalékosi jogviszonyt
Ruszin-Szendi Romulusz, a volt vezérkari főnök és jelenlegi tiszas politikai szereplő, tüntetően fejezte ki véleményét arról, hogy megszüntették önkéntes tartalékosi jogviszonyát. A döntést követően közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy ez nem csupán róla szól, hanem inkább arról, miként reagál a hatalom, amikor valaki nem hajlandó a megszokott narratívába illeszkedni;
„Ha valaki nem hajlandó jelszavakat ismételni, akkor a rendszer megmutatja igazi arcát. Az események hátterében a Magyar Honvédség ügyét nem szabad politikai színezettel ellátni” – tette hozzá Ruszin-Szendi, utalva arra, hogy a politika nem érdemelheti meg a katonai erő támogatását.
A jogviszonyának megszüntetését még szeptemberben a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyezte kilátásba. Az indoklás szerint Ruszin-Szendi „veszélyt hordozott a magyarokra nézve”, mivel „méltatlanná vált” a Magyar Honvédség katonájának szerepére. Ezen felül, a döntés értelmében Ruszin-Szendi nem használhatja a rangját sem, és megfosztják őt a leszerelt katonáknak járó honvédelmi szolgálati juttatásától is.
„Ez a hatalom nem rendet, hanem félelmet teremt. Ahelyett, hogy erőt demonstrál, inkább a bizonytalanságot növeli. Az indokok, amelyek a propagandában szerepelnek, nem támaszkodnak valós tényekre; a hivatalos iratokhoz pedig nem van indoklás” – fejtette ki abortálva a rendszer következetlenségét, hozzátéve, hogy a rangját a köztársasági elnök adta, mint a szolgálata és teljesítménye elismerését. „Nem a rang teszi az embert. A honvédség nem lehet propagandaeszköz, a lojalitás nem egyenlő a hallgatással.”
Ruszin-Szendi Romulusz mindezek mellett kiemelte, hogy a fegyelem és a hűség különböző dolgok, és a rendszer ezzel kockáztatja a Magyar Honvédség valódi értékeit. Az üzenete világos: a politika és a katonaság határainak eltüntetése veszélyes vízbe vezeti az országot.