Grúziában a külföldön élők szavazati jogát korlátozták
Grúziában a parlament legújabb döntése alapján a külföldön élő grúz állampolgárok nem vehetnek részt a választásokon és népszavazásokon. Az intézkedést a Grúz Álom párt előterjesztette, amely a jogszabályban a választáshoz szükséges szavazást „Grúzia államhatárain belül zajló” eseményként definiálta, elvetve ezzel a külföldi szavazóhelyiségek létesítésének lehetőségét. Ez a lépés már az önkormányzati választásoknál érvényben volt, és a következő parlamenti választások alkalmával sem lesznek nyitva külföldi szavazóhelyek.
Az új törvény, amely a szavazáshoz kötelezővé tenné a grúz állampolgárok hazautazását a választás napján, komoly felháborodást váltott ki a politikai ellenzék, a civil társadalom képviselői és külföldön élő grúzok körében. A kritikák szerint ezzel a lépéssel közvetlenül korlátozzák a grúz diaszpóra alkotmányos jogait, és elidegenítik őket az anyaországtól, mivel sokuk nem tud hazautazni egyetlen napra sem munkahelyi vagy egyéb kötelezettségek miatt.
A Grúz Álom vezetése eddig visszautasította a megfogalmazott kritikákat, sőt, a parlament elnöke, Shalva Papuashvili, sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a külföldön élők szavazati jogai nem változnak, csupán annyit kérnek, hogy négyévente egyszer hazatérjenek. Papuashvili nyilatkozata szerint a törvény célja a külső hatalmak befolyásának csökkentése, és ezzel együtt a választói akarat szabad kifejezésének garantálása.
Jelenleg több mint egymillió grúz él külföldön, jelentős részük Európában, az Egyesült Államokban és Oroszországban tartózkodik, míg Grúziában kevesebb mint négy millió ember maradt. A külföldön dolgozó grúzok hazautalásai alapvető fontosságúak a gazdaság számára, az elmúlt években a GDP 10%-ának megfelelő összeg jelenhetett meg a hazai költségvetésben. E hazautalások nélkül a grúz háztartások számára a megélhetés szinte lehetetlenné válna, hiszen a helyi munkalehetőségek és fizetések rendkívül alacsonyak.
Az elkövetkező parlamenti választások során a diaszpóra részvételének megkönnyítése már korábban is hatalmas vitákat generált. Az ellenzéki pártok, civil szervezetek és a köztársasági elnök, Salome Zourabichvili, folyamatosan arra sürgetik a kormányt, hogy több szavazóhelyet nyissanak meg a külföldön lévő grúzok számára, hiszen a jelenlegi szavazóhelyek, amelyek gyakran több száz kilométerre találhatóak, nehezen hozzáférhetőek. A 2024-es választások során végül 42 országban 60 szavazóhelyiséget nyitottak, ám a külföldön élő grúzok közül a regisztrált szavazók alig harmada tudott eljutni a szavazásra, hosszú sorokkal és információhiánnyal szembesülve.
A választások során a diaszpóra túlnyomó többsége az ellenzéki pártokat támogatta, az eredmények szerint a Grúz Álom a külföldi szavazatok mindössze 13,5%-át szerezte meg, jelezve ezzel a kormány irányvonalának megkérdőjelezését.
A grúz státuszjog terjedelme a jövőben valószínűleg tovább bővül, az új politikák bevezetése pedig súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat a grúz nép számára, amelyek megértése és megfelelő kezelése elengedhetetlen a jövőbeni politikai stabilitás fenntartásához.
Forrás: hang.hu/kulfold/dontottek-a-kulfoldon-elok-nem-szavazhatnak-183644