Ezek lehetnek a legnagyobb kihívások 2026-ban
Miről szólna a hazai közélet, ha az érdekelt párbeszéd és a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívások lennének a politika középpontjában? Nyilvánvaló, hogy a közéleti viták Magyarországon gyakran az identitáspolitikai kérdések körül forognak, míg a választások során a politikai pártok általában a „küzdelem a léthez” választási versenyt hajtják. Eközben sok elemző és kutató azon dolgozik, hogy megtalálja azokat a közös ügyeket, amelyek az ország jövőjét befolyásolják, és amelyek hosszú távú megoldásokat igényelnének a rövid távú négyéves ciklusok helyett. Az olyan problémák, mint a pazarló iskolahálózat, a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége, vagy a gyenge társadalmi mentális egészség, bár nem minden választópolgárt foglalkoztatnak, mégis elengedhetetlenek Magyarország jövője szempontjából.
Az egészségügyi ellátás hiányosságai, az oktatás gyenge teljesítménye, illetve a magyar kis- és közepes vállalkozások alacsony termelékenysége nemcsak a választópolgárok mindennapjait nehezítik meg, hanem hosszú távon súlyos terheket rónak az államháztartásra is. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarország számos területen lemaradt régiós riválisaitól, ami az Egyensúly Intézet által megjelentetett legújabb kiadvány háttérmagyarázataként is szolgál. Az intézet három olyan „égető problémát” azonosít, amelyek megoldása elengedhetetlen lenne a jövőbeli fejlődéshez.
A számok is beszédes képet festenek: Magyarország létfontosságú területeken az uniós országok között az alján helyezkedik el. A születéskor várható élettartam a negyedik legalacsonyabb, míg a 65 év felettiek egészségben eltöltött életéveinek száma a hatodik legalacsonyabb az unióban. A megelőzhető halálozások aránya is aggasztó, hiszen a negyedik legrosszabb helyen állunk, és az öngyilkosságok száma a harmadik legmagasabb a tagállamok között. Nem meglepő tehát, hogy minden negyedik magyar funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát, ami bár uniós szinten még mindig átlagos teljesítményt mutat, de hazánk versenyképességét jelentősen befolyásolja.
Csatatérré válnak a közös dolgok
Az említett problémák megoldása azonban nem áll a magyar közélet fókuszában. A politikai viták többsége nem a pártpolitikától független fontos szakpolitikai kérdésekről szól, hanem inkább identitáspolitikai vitákra összpontosít. A felerősödő politikai ellentétek pedig egyre inkább korlátozzák az értelmes párbeszédet és a pártok közötti konszenzus lehetőségét. Az átfogó reformok számos érdeksérelemmel járhatnak, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a reformot végrehajtó kormány népszerűségét.
Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint egyértelmű, hogy a reformok, mint például az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítása, érdeksérelemmel járnának, de vannak sikeres példák Európából és Európán kívül is. „A politikának az a dolga, hogy konfliktusokat vállaljon, és ez nem is lehetetlen. Különösen, ha a reformok jól elő vannak készítve, létezik társadalmi párbeszéd, és esetleg belső politikai konszenzus is alakult ki a legfontosabb témákban” – mondta a kutató a megkeresésünkre adott válaszában.
Magyarországon is előfordultak olyan esetek, amikor komoly konfliktusokat váltottak ki a társadalmi reformok, mint például az oktatási átalakítás vagy a hálapénz megszüntetése az egészségügyben. Az, hogy miért nem kezdett bele a politika a hosszú távú reformokba, részben a szélsőséges politikai polarizációval magyarázható. A párbeszéd hiánya, a politikai oldalak közötti kényszerű kompromisszumok és a kormányváltások következtében végrehajtott visszavonások mind hozzájárulnak a jelenlegi állapothoz. Filippov Gábor azonban hangsúlyozta, hogy számos országban sikerült ezt a gyakorlatot áthidalni.
Az alábbi kérdések mind relevánsak az előttünk álló évek kihívásaival kapcsolatban:
- Hogyan lehetne konszenzust találni?
- Tényleg világtrend a hideg polgárháború?
- Van-e pénz a változásra?
- Hogyan lehetne megtakarítást elérni a változtatásokkal?
- Mi a baj a magyar vállalkozásokkal?
- Mentális egészség – a kulcs (majdnem) mindenhez?
- Milyen problémákat azonosít Szabó-Tóth Kinga szociológus?
- Hogy látja a helyzetet Bod Péter Ákos?