Inkasszó Algyő Számláján: A Szolidaritási Adó Miatti Jogvita
2026. február 18-án, Horváth Attila tudósítása szerint Algyő polgármestere, Molnár Áron, kifejtette, hogy a település bankszámláját inkasszózták a szolidaritási adó januári részlete miatt. A polgármester hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem a befizetési kötelezettséggel, hanem az eljárás jogszerűségével vitatkozik.
Az önkormányzat január végéig teljesíthette volna a szolidaritási adóval kapcsolatos kötelezettségeit, de Molnár Áron szerint a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül követelte tőlük az összeg megfizetését. Ennek következményeként a település bankszámláját zárolták, és a kincstárnak írt leveleikre eddig nem érkezett érdemi válasz.
A szolidaritási adó új szabályozása azóta lépett hatályba, mióta 2025 december 23-án megjelent a Magyar Közlönyben a kormányrendelet. Ez szerint a szolidaritási adót már nem havi automatikus levonások formájában kell befizetni, hanem négy részletben: január 26-án, április 15-én, július 15-én és október 15-én. Az első részletet Algyő nem fizette meg.
Molnár Áron párhuzamot vont Budapest helyzetével, amely szintén nettó befizetővé vált a szolidaritási adónak köszönhetően. A kormány több pénz befizetésére kötelezte az önkormányzatot, miközben Budapest számára sem küldtek értesítést az inkasszó előtt, ami jogi jogvitát eredményezett.
613 Millió Forint és a Költségvetési Stabilitás
Molnár Áron elmondta, hogy az inkasszó végül megtörtént, de a település költségvetése nem került veszélybe, hiszen az önkormányzat stabil 613 millió forintos éves hozzájárulással tervezett. Az eljárás törvényességét azonban vitatják, mert úgy vélik, hogy az érintett települések közösen kellene fellépniük a rendszerek ellen.
Molnár szerint a közös fellépés eddig nem alakult ki, mivel a választási időszakban a települések ellenállása minimális. A nagyobb városok, mint Budapest vagy Budaörs, erősebb érdekképviseleti potenciállal rendelkeznek, míg a kisebb települések nehezen találják meg a közös platformot, és választások közelében kevesen vállalják fel a konfliktust.
A Szolidaritási Adó Három Fő Problémája
A polgármester megfogalmazta a szolidaritási adó rendszerének három fő problémáját. Az első a rendszer iparűzési adóra épülő jellegét érinti, amely miatt az ipari települések aránytalan terheket viselnek, miközben a turizmusból származó bevételek alig kerülnek figyelembevételre. Példaként említette Hévízt, ahol a turizmus jövedelmei jelentősek, mégis alacsonyabb hozzájárulást fizet, mint Algyő, amely ipari bázissal rendelkezik.
A második problematikát a mérték képezi; Molnár szerint az iparűzési adó bevételeinek körülbelül egyharmadát elviszi a hozzájárulás, ami túlzottan megterheli az önkormányzatokat. A harmadik gond az átláthatatlanság: az önkormányzatok nem látják, hogy a befizetett pénz hová kerül.
Molnár Áron hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás átláthatósága és a központi büdzsébe való beolvadása komoly problémákat okoz, ezért szükséges lenne egy átfogó reform, hogy az önkormányzatok mint befizetők és a kedvezményezettek is érezzék a rendszer hatását.