Alapjaiban rendült meg a jogbiztonság
2026. március 3-án, a szlovák nagykövetség előtt rendeztek tüntetést a Beneš-dekrétumok ellen, amelyeken a felvidéki magyarok jogainak védelméért álltak ki. Nyolcvan évvel a második világháború után Szlovákiában újra a Benes-dekrétumokra hivatkozva folytatnak földelkobzási eljárásokat. Keszegh Tünde, a felvidéki ügyvéd, több érintett jogfosztottat képvisel, és örömteli hír, hogy az Alkotmánybíróság befogadta az immár 17 éve húzódó Bosits-ügyet.
Keszegh Tünde ügyvéd a Révkomáromban praktizál, és teljes mértékben elkötelezett azoknak az ügyeknek a képviselete mellett, amelyek a Benes-dekrétumok következményeivel foglalkoznak. 2009 óta foglalkozik a témával, amely a második világháborút követően Csehszlovákiában kiadott elnöki rendeleteket érinti. Ezek a rendeletek a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megfosztották a német és magyar kisebbségeket állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól, ami tömeges kitelepítéseket és jogfosztást eredményezett. A Fico-kormányzat viszont ezekre a rendeletekre hivatkozva, már több száz hektárnyi, millió euró értékű földterületet kobzott el.
A Bosits-ügy
A jogi küzdelmek közül jelenleg a Bosits-ügy a legismertebb, amely 2009-ben indult, amikor a szlovák állam pert indított Bosits Miklósék ellen egy kis erdőterület vonatkozásában. A megörökölt terület tulajdonjogát a közjegyző az ingatlan-nyilvántartás alapján jogszerűen hagyatékoltatta, ám évekkel később az állam arra hivatkozva, hogy a földet a második világháborút követően nemzetiségi alapon elkobozták, pert indított. Az állam a nyolc évtizeddel korábbi levéltári dokumentumokra alapozva próbálja visszaíratni magát tulajdonosként, azonban sok esetben a benyújtott iratok hibásak, hiszen hiányoznak a születési dátumok és a pontos lakcímek.
Keszegh Tünde az ügyvéd, aki közvetlenül részt vesz a Bosits-ügy alakulásában, hangsúlyozta, hogy az állam által összegyűjtött dokumentumok gyakran valótlan adatokat tartalmaznak, így a bíróságok előtt megjelenő bizonyítási anyag kérdésessé válik. A jogbiztonság megingása nemcsak az érintetteket érinti, hanem mindazokat, akik a felvidéki magyarság jövőjéről és jogairól beszélnek.
A helyzet rendezése érdekében fontos, hogy a nemzetközi jogi fórumok, például Strasbourg, hathatósan bele tudjanak szólni a történtekbe, és támogassák a jogfosztottakat. A Bosits-ügy folytatódik, és a világ figyelmét kívánja felhívni a felvidéki magyarok jogainak védelmére.