Donald Trump: „Gyakorlatilag korlátlan” az ellátás az Iránban bevetett hadianyagból
2026. március 7-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hadiipari vállalatai szignifikánsan, konkrétan megnégyszerezték a különleges osztályú fegyverzet gyártását. Az elnök a Fehér Házban fogadta a legnagyobb védelmi ipari cégek vezetőit, ahol kifejtette, hogy a gyártás felfuttatását már az előző hónapokban megkezdték. Céljuk, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű hadianyagot állítsanak elő, különösen a közép- és felső-középosztályú fegyverekből, amelyek jelenleg aktívan az amerikai hadsereg által bevetett Iránban, valamint a közelmúltban Venezuelában is alkalmazásra kerültek.
Trump közleményében hangsúlyozta, hogy az e típusú hadianyag ellátása „gyakorlatilag korlátlan”, mely állítás megerősíti a Fehér Ház elkötelezettségét a katonai kapacitások növelése iránt. A tanácskozáson részt vett többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin vezetősége is, akik a hadiipar legfontosabb szereplői a globális piacon.
Emellett Trump azon ígéretével is élni kívánt, hogy az iráni katonai műveletek által okozott emelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, ahogy a konfliktus rendeződik. Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a magasabb kőolajárak időszaka „legfeljebb hetekig” tarthat, míg Doug Burgum belügyminiszter hozzáfűzte, hogy a két ország közötti együttműködés az üzemanyagárak csökkentését eredményezheti.
A hadműveletek beindítását követően, amely február 28-án indult, az Egyesült Államokban az üzemanyagok ára több mint 10%-kal emelkedett a töltőállomásokon az első héten. A Védelmi Minisztérium jelentése alapján az amerikai csapatok az első hét során 3000 iráni célpont ellen hajtottak végre támadásokat, valamint 43 iráni hadihajót semmisítettek meg vagy súlyosan megrongáltak.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője a pénteki tájékoztatóján kijelentette, hogy az iráni tengeri erők „bevetésre alkalmatlanok”, illetve éles bírálatot fogalmazott meg a Kongresszus képviselőházának demokratikus tagjaival szemben, akik elutasították az Iránra vonatkozó határozati javaslatot. Az alsóház demokrata tagjainak körülbelül negyede, 53 képviselő elutasította azt a republikánus javaslatot, amely Iránt „a terrorizmus legnagyobb állami szponzoraként” definiálta.
Az Irán elítélésére irányuló javaslatot végül 372-53 arányban szavazták meg a törvényhozásban, amely szimbolikus lépés a bipartid politikai konszenzus fenntartásában a nyugati világ viszonylatában.