Átláthatósági Törvényre van Szükség
2026. március 23-án, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás nyilvánosságra hozta véleményét egy fontos témáról, amely napjaink politikai diskurzusát foglalkoztatja. Az átláthatósági törvény bevezetésének szükségességét hangsúlyozta, kiemelve, hogy egyes újságírók, mint például Panyi Szabolcs, nem megfelelően viselkedtek a közéletben.
Lánczi reakciója egy Mandiner által közzétett hangfelvételre készült, amely bemutatta Panyi Szabolcs egy beszélgetését egy külügyi forrással. A kormány célja, hogy Panyi közreműködésének látszatát kelti Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének telefonjának lehallgatásában, azt állítva, hogy az újságíró külföldi titkosszolgálatokkal működött együtt.
A hangfelvételen megfogalmazottakat a HVG hívta fel, hangsúlyozva, hogy Panyi Szabolcs nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy ő adta volna át Szijjártó Péter számát kémkedés céljából. A rögzített beszélgetés csupán annyit megállapít, hogy a külügyminiszter száma egy másik lehallgatott telefon híváslistáján szerepelt.
Lánczi Tamás rámutatott, hogy a magyar közéletből ki kellene zárni az őt „újságírónak álcázott ügynöknek” nevezett Panyi Szabolcsot. Kijelentette, hogy ez a személy nyilvánosan is elismeri, hogy információkat oszt meg idegen titkosszolgálatokkal, és hogy szoros kapcsolatot ápol egy ellenzéki párt külügyminiszter-jelöltjével. Ezen túlmenően arra is figyelmeztetett, hogy szükséges nyilvánosságra hozni azokat, akik az ország érdekeit nem szolgálják, hanem külföldi érdekekért tevékenykednek.
Ezek a fejlemények újabb szakaszába léptek a politikai diskurzusban, ahol az információk áramlása és a titkosszolgálatok tevékenysége közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak. A közélet átláthatóságának kérdése most különösen aktuális, és Lánczi határozott hangneme tükrözi a kormányzati szándékokat, hogy e téren szigorúbb szabályozásokat sürgessenek.