Kereszténység és Egyház: Fidesz és a Hagyományok Továbbélése
A keresztény szó gyökere nem a kereszt, hanem a „Krisztus követését” jelenti. Azok, akik elfogadják és követik a Názáreti Jézus tanításait, keresztényekké válnak. Jézus üzenete az évek során számtalan értelmezésen ment keresztül, amelyeket követői különféleképpen magyaráztak. Az újszövetségben található négy evangélium mellett más iratok is léteznek, amelyek részletesebben bemutatják Jézus tanításait. Ezen írások értelmezésében a Római Katolikus Anyaszentegyház játszik meghatározó szerepet, melyet a cikk további részében egyszerűsítve Egyháznak fogunk nevezni.
Világszerte több mint egymilliárd ember követi az Egyház tanítását, amelynek több mint kétezer éves története sokféle eseménnyel gazdagodott. Az Egyház és a Római Birodalom viszonya az első három évszázadban folyamatosan ingadozott; időnként kedvező, máskor igen hátrányos körülményeket jelentett. A IV. század elején Nagy Konstantin császár idején azonban egy jelentős változás következett be: a császár és az Egyház közötti szövetség létrejött, amelyet a történészek konstantini fordulatnak neveznek. Az ezt követő 1650 évben az Egyház és az állam kapcsolata szoros maradt, amelyet a második vatikáni zsinat megváltoztatni próbált.
A második vatikáni zsinat, Szent XXIII. János pápa kezdeményezésére jött létre, hogy újraértelmezze az Egyháznak a világban betöltött szerepét. A pápa célja az volt, hogy „lemossa a port”, amely a kereszténység és a Római Birodalom közötti szoros kapcsolatokból maradt ránk. Az átszervezési folyamat célja, hogy az Egyház jobban visszatükrözze az őskeresztény közösség valós lényegét, amely jellemzője a kölcsönös szeretet és a közösségi élet volt.
Pál apostol és más keresztény vezetők soha nem hangsúlyozták, hogy az üdvösség elnyerése érdekében monumentális templomokat kellene építeni vagy állami támogatást keresni. Az Egyház tanítása alapján a trón és az oltár egyesülése több ezer éven át sokkal több problémát okozott, mint hasznot hozott. Az Egyház intézményes jellege túlzottan megerősödött, és elnyomta a közösség szellemiségét, amit a zsinat azzal kívánt tisztázni, hogy kifejtette: az Egyház Isten vándorló népe, amely az üdvözülés útján jár.
Ez a közösség nem hibátlan tagokból áll, és az üdvösségre való meghívás nem egy szervezet vagy állam, hanem minden egyes ember különleges hivatása. Az Egyház célja, hogy támogassa a híveit abban, hogy Isten keresésében és a közösség építésén fáradozzanak, hiszen egyetlen egyházmegye, templom vagy szerzetesi rend sem üdvözülhet anélkül, hogy a tagok személyesen ne köteleződnének el a keresztény élet iránt.
A fideszes kampányok során a kereszténység tanításait és elveit egyre inkább hangsúlyozzák, kérdés, hogy mennyire szolgálják azok az Egyház valódi céljait és értékeit. Eredményeink és értékrendünk alapján a kereszténység nem csupán a hagyományok őrzéséről, hanem az alázatról, a közösségről és a szeretet gyakorlásáról is szól.