Elnökcsere: Hogyan tovább?
A köztársasági elnök leváltása, vagy inkább eltávolítása körüli indulatok teljesen érthetőek, hiszen ez a lépés rendkívüli, ritka esetnek számít a politikai életben. Tisztázzuk tehát a megfosztás menetét és a jogi kereteket!
Az Alaptörvény előírja, hogy a hivataltól való megfosztás lehetőségét a tisztség gyakorlásával összefüggő szándékos törvénysértés vagy bűncselekmény, illetve az Alaptörvény megsértése esetén lehet kezdeményezni. A megfosztási eljárás során kétharmados parlamenti többség szükséges, azonban a végső döntést az Alkotmánybíróságnak (AB) kell meghoznia. Fontos megjegyezni, hogy a közjogi felelősség megállapítása után következik a büntetőeljárás. Egy meggyanúsított köztársasági elnök nemcsak saját magát, hanem az államot is rossz fényt vetne, ezt ezért szükséges elkülöníteni a kétféle felelősség fogalmát.
Az elnöknek a nemzet egységét kifejező szerepe, illetve az államszervezet demokratikus működése felé való őrködés összetett feladatot jelent, amelyet nem lehet egyszerű büntetőjogi keretek között értelmezni. Az Alaptörvény kifejezetten jelzi, hogy a köztársasági elnök fejezheti ki a nemzet egységét, amelynek normája gyakorlatilag önmaga. Ezért a törvényhozás, mint a népszuverenitás képviselője, szabadon elbírálhatja az elnök tevékenységét, különösen, hogy az Országgyűlés kompetenciája a megválasztását5464 fedi le.
Jelenlegi körülmények között a kétharmados többség álláspontja szerint a köztársasági elnök közjogi felelősséggel tartozik, és ezen eljárás keretein belül az Alaptörvény megfelelő alapot ad a felelősségre vonásához. E mellett nem elhanyagolható az új veszélyhelyzeti kormányzás kialakulásának hatása, amely a törvényhozási hatáskör átruházását jelenti a végrehajtó hatalomra, ennek következményeit pedig nehéz megjósolni.
A köztársasági elnöki tisztség betöltése immáron komplex helyzet. Az elnöki tisztség átvállalása, amely a jelenlegi elnök által már meglévő állapotként van jelen, feszültséget szül, és bármilyen jelentős alkotmányos kiigazítás automatikusan kihat a közjogi felelősség kérdésére is.
Az Alkotmánybíróság megfosztási eljárás során felmerülő problémája nem csupán a kétharmados többség hiányában rejlik, hanem az AB eddigi gyakorlata miatt is, amely a közjogi felelősséget nem fogja megállapítani, vagy ha igen, nem kötelezi magát a megfosztás kimondására. A folyamatok bonyolultsága és az Alaptörvény kettéválasztása már régóta politikai manőverezés tárgya.
A megoldás melletti elgondolkodás során sokan javasolják, hogy az Országgyűlés kompetenciái közé kerüljön a megfosztási eljárás, ezzel egyértelművé téve a közjogi felelősség kimondását. Ennek érdekében szükséges volna az Alaptörvény módosítása. Ez a javaslat, ha megvalósul, új irányt szabhatna a köztársasági elnöki tisztség jövőbeni kezelésének.
Ugyanakkor a jövőbeni köztársasági elnöki tisztség alapvető kérdése, hogy az új jogkörök és a hatalomgyakorlás mivel kell, hogy társuljanak. Esetleges megszüntetése nemcsak bonyolultabb helyzetet teremt, hanem megkérdőjelezheti a köztársasági elnök funkcionális jelentőségét is a politikai rendszerben, amely nem rendelkezik egy adott, jól körülhatárolt alternatívával.
A köztársasági elnök személye nem csupán egy hivatal betöltése, hanem a nép szimbóluma is. Ezért a köztársasági elnöki pozíció fenntartása a demokratikus államszervezet szempontjából elengedhetetlen, amennyiben valódi normák szerint, kellően átgondolt keretek között valósul meg.
Az elnöki tisztség éppen ezért bármikor átszabható és új jogkörökkel bővíthető, de a megválasztása során érdemes figyelembe venni a nép akaratát is. A kérdés pedig mindig az, hogy a jövő köztársasági elnöke milyen új mintákat hozhat és mennyiben tükrözi a magyar társadalom elvárásait és értékeit.