Vidéki Élet és Mezőgazdaság – A Jövő Kérdései
A vidéki élet ma már messze nem csupán a mezőgazdaságról szól, és ennek jövőbeni alakulása nagy mértékben azon múlik, hogy a vidéken élők hogyan és miből teremtik meg a megélhetésüket. Kajner Péter, a Magyar Hang kiadásában megjelent Felforgatókönyv egyik szerzője, a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről, a birtokkoncentráció hatásairól, a klímaválság következményeiről és a fenntarthatóbb gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettünk.
Amikor a Felforgatókönyvben azt állítják, hogy „a vidék túl van a mezőgazdaságon”, valójában egy komplex társadalmi és gazdasági helyzetre utalnak. Kovách Imre professzor kifejezése, a „paraszttalanítás” jól illusztrálja ezt a jelenséget. Hosszú évtizedeken át a mezőgazdaság volt a vidéki emberek megélhetésének középpontjában, ám a XX. század során a nagybirtokrendszer és a nagyüzemi termelés miatt ez a helyzet jelentősen megváltozott. Ma a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött részesedése mindössze 4-5 százalék, míg a GDP-ből is csupán 6-7 százalékkal részesül. Ebből következik az a meglátás, hogy a vidéki fejlődés nem merülhet ki a mezőgazdasági fejlesztésekben, hiszen annak társadalmi-gazdasági súlya folyamatosan csökken.
De vajon mit is veszíthetett a társadalom a hagyományos paraszti világ eltűnésével? Az elvárt tudás és életmód, amely a vidéken élők szerves kapcsolatát képviselte a természettel, nagyrészt eltűnt. A nagybirtokok és a téeszesítés árnyékában olyan szerves gazdálkodók tűntek el, akik a helyi erőforrásokkal együtt éltek és dolgoztak. Az 1990-es évektől ismét a nagyüzemek lettek meghatározóak, így a mezőgazdaság szerkezete erőteljesen leegyszerűsödött, dominálva a szántóföldi tömegtermelés.
Az elmaradás nem csupán a gazdasági aspektusokra korlátozódik; a vidéki tájjal együttműködő gazdálkodói kultúra is szinte teljesen eltűnt. A vidék jövője, tehát nem csupán a mezőgazdasági reformokon múlik, hanem sokkal inkább az új gazdasági lehetőségeket kínáló fenntartható tájhasználat bevezetésén is. A biogazdálkodás mint potenciális kiút a magyar mezőgazdaság számára újra kellene, hogy definiálja a vidéki közösségek életét.
A fenntarthatóság, a helyi közösségek megerősítése és a biodiverzitás megőrzése olyan alapelvek, amelyek nélkül a vidék nem csupán gazdasági, hanem kulturális értelemben is megsínyli a változásokat. A vidéken élők jövője korántsem biztos, és a kérdés a közeljövőben továbbra is égető marad: hogyan tudunk fenntartható módon élni a természeti erőforrásokkal és biztosítani a jövő generációinak lehetőségeit?