A választás után két nappal kivonták a katonákat a kritikus infrastruktúrától
2026. április 15-én, két nappal a parlamenti választások után, amelyeken a Fidesz vereséget szenvedett el, a vezérkari főnök elrendelte a katonák visszavonását a kritikus energetikai infrastruktúráktól. Az eseményről a 444 portál számolt be, amely már a visszavonás megkezdése előtt értesült a fejleményekről.
A honvédelmi tárca megerősítette az értesüléseket: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények védelmének megerősítése, illetve az őrzés-védelem ralésának racionalizálását” – nyilatkozta a minisztérium. Az indoklás szerint a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek áttekintették a biztonsági intézkedéseiket, és saját erőből fokozták őrzés-védelmüket, így a Magyar Honvédség 2026. április 15-től kezdve fokozatosan csökkentette az érintett feladatokban részt vevő erőt, levonulva azokról a helyszínekről, ahol az Energiaügyi Minisztérium már nem követelt katonai védelmet. Eddig a magyar haderő 600 fős állománya vett részt a feladatok ellátásában.
Horváth Attila, Csongrád-Csanád megye független polgármestere, erősen bírálta a kormányt, mondván: „Ez egy választási kamu, sajnálom a katonákat, akik parancsra itt bohóckodnak.” Szerinte a kormány tudatosan riogatja a lakosságot azzal, hogy veszélyben vannak. „A kormány most már nyíltan a saját lakosait félemlíti meg” – tette hozzá a lapnak adott nyilatkozatában.
Orbán Viktor február 25-én bejelentette, hogy a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítése érdekében katonákat rendelnek ki, hivatkozva a nemzetbiztonsági szolgálatok eredményeire, amelyek szerint Ukrajna akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében. A miniszterelnök azonban nem osztott meg semmilyen bizonyítékot erről a nyilvánossággal. Ezt követően hamarosan megjelentek a vélemények, miszerint ez csupán kampányfogás. Horváth Attila hazaárulásnak nevezte a kormány intézkedéseit, amelyek célja a lakosság félemlítése volt.
A Magyar Honvédség és a kritikus infrastruktúra védelme tehát nem csupán egy katonai feladat, hanem egy politikai áthallással teli helyzet, amely rámutat arra, hogy a kormányzás nem mentes a manipulációtól, különösen választási időszakokban.