Az orosz szövetség ára: a határon túli magyarság cserbenhagyása
2026. április 8-án Nagy várakozással érkeztem a Kárpát-medencei ifjúság legnagyobb és legfontosabb találkozójára, ahol Boncsarovszky Péter, a Fidesz képviselője, a beszédében drámai szavakkal fenyegette a magyar ifjúság Kárpát-medencei delegáltjait. Azt állította, hogy amennyiben nem a Fideszre szavaznak, életveszélybe kerülnek, sőt halálra ítélik őket egy háborúban. E kijelentéseket követően döbbent csend borult a teremben, és bennem óriási indulatok kavarogtak. Nemcsak a beszéd etikátlansága és szabályellenessége zavart, hanem az, hogy a résztvevők közül senki nem emelt szót a világos támadás ellen.
A silentium különösen megszégyenítő volt, figyelembe véve, hogy a kárpátaljai magyar közösségek számára a háború nem a politikai kampány eszköze, hanem mindennapi realitás. Különösen megdöbbentett, hogy még az ellenzéki pártok képviselői is hallgattak, akik elviekben a honfitársaink sorsáért aggódnak. Az, hogy a kárpátaljai és más határon túli delegáltakat így megfenyegették, mutatja, milyen mélységekbe süllyedt a politika, és hogy a Fidesz hatalma mennyire abszurd retorikát képvisel.
A későbbiekben, Marosvásárhelyre tett utam során, ahol a múlt emlékeivel szembesülve kerestem inspirációt egy új tanulmányhoz, egyre inkább előtérbe került bennem a gondolat, hogy a szlovák Fico vezetése alatt, a magyargyűlölet folytán, a határon túli magyarság még inkább el van vágva a védelem lehetőségétől. Szembesülnöm kellett azzal a ténnyel is, hogy az ukrán politikai helyzetben már nem maradt semmilyen eszköz a támogatásukra, hiszen a magyar kormány Oroszország érdekeit helyezi előtérbe ahelyett, hogy az uniós szinten próbálna támogatást szerezni a határon túli magyarság számára.
Marosvásárhelyen, a történelmi és politikai kontextusban elemzem, hogy Ficónak, Vucicnak, Simiónak és Orbánnak egy közös célja van: Magyarországot, mint a szláv érdekképviselet bástyáját erősítik. Ki kell mondani, hogy a nemzetpolitika Moszkva miatt bukott el, de a felelősség nem csupán az oroszoké.
A remény azonban megmaradt bennem, hiszen Boncsarovszky beszéde, amely semmiféle érdemi válaszra nem adott lehetőséget a határon túli közösségek aktuális problémáira, kontraproduktív hatású volt. Az este során több határon túli fiatal vezető is megfogalmazta, hogy a közösségeiken belül egyre inkább támogatják a változást, ami azt jelzi, hogy a Fidesz elhagyta őket, és a nemzetpolitika kudarcait már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A következő konferencián, Csángóföldön, talán egy új, szeretetteljesebb nemzetközösség ölelésében fogják kifejezni aggodalmaikat és törekvéseiket. Remélhetőleg a határon túli magyar fiatalok lojalitása és bizalma átalakul, és képesek lesznek belátni, hogy a Fidesz cserbenhagyta őket, és a nemzetpolitika kudarcainak sorozatát képesek felismerni.
Az eseményeket figyelni fogjuk, és a határon túli magyar közösségek érdekeinek képviselete mindig prioritást kell, hogy élvezzen. A jövőben bízom abban, hogy az eddigi megkülönböztetés és elhanyagolás helyett új szövetségek és támogatási rendszerek alakulnak ki, amelyek visszaadják a határon túli magyar közösségek hitét és bizalmát.
A szerző a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-kutatója.