Hormuzi-szoros megnyitása: Talán még korai az öröm
A világ, különösen az ázsiai országok, amelyek leginkább érintettek a Hormuzi-szoros lezárása miatt, reménykedve fogadta Donald Trump amerikai elnök által szerdán bejelentett kéthetes tűzszünetet és a szoros megnyitását, még ha az korlátozott kereteket is ölel fel. Az elnök a tűzszünetről egy órával azelőtt adott tájékoztatást, hogy lejárt volna az iráni állam elleni 10 napos ultimátum, amelyben „egy teljes civilizáció elpusztításával” fenyegette meg Iránt.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi megerősítette, hogy a tűzszünet alatt garantálják a biztonságos áthaladást, de ez a tűzszünet fenntartásával összhangban zajlik. A hajósforgalom ugyan elindult, de még mindig a korábbi mennyiségek töredékére csökkent: napi 10-20 hajó érkezik, míg korábban naponta 80-100 tanker hajózott át a szoroson. A tanker kapitányok viselkedése is óvatosságot tükröz, sokan arra várnak, hogy megfigyelhessék az első hullám tapasztalatait, mivel fennáll a veszélye, hogy aknák találhatók a területen, vagy hogy a tűzszünet bármikor megszűnhet.
Trump kijelentette, hogy ez a tűzszünet lehetőséget nyújt a hosszú távú megállapodásra, egy esetleges gazdasági fenntarthatóság keretein belül, ahol Irán díjat szedhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók után.
A pakisztáni közvetítéssel zajló amerikai-iráni tárgyalások, amelyek pénteken kezdődnek, izgalmas fordulatokat ígérnek, mindazonáltal a piacok gyorsan reagáltak a tűzszünet bejelentésére. A Brent olaj ára a hordónkénti 100 dollárról 93-95 dollárra csökkent, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők egyfajta reménysugarat látnak a konfliktus rendezésében. Még nem világos, hogy a tárgyalások sikeresen záródnak-e, és felmerül a kérdés, hogy ekkora áresés tartós lesz-e, vagy teljesen más helyzetet fogunk látni a visszatérő feszültségek keretében.
Az Egyesült Államok 15 pontos, míg Irán 10 pontos tervet állított össze a tárgyalásokra. Az amerikaiak követelései között szerepel az iráni atomprogram véglegesen történt leállítása, a dúsított urán átadása, a ballisztikus rakéták korlátozása, a Hezbollah és más terrorszervezetek támogatásának megszüntetése,, valamint a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása. Ezzel szemben Irán háborús jóvátételt vár el az Egyesült Államoktól és Izraeltől, a Hormuzi-szoros forgalmának ellenőrzését kívánja, vámot akar kivetni a teherforgalomra, valamint az amerikai bázisok bezárását és a szankciók feloldását is elvárja. Az elvárások távol állnak egymástól, ami felveti a kérdést, hogy van-e esély a középtávú béke elérésére.
A szakértők úgy vélik, amíg nem alakul ki legalább egy-két hónapos tűzszünet, és nem áll helyre a hajózási rend, addig a gazdasági helyzet változása sem várható. Az eddigi konfliktus nyomán magasabb olajárak mellett az inflációs nyomás sem könnyedén fog csökkenteni. Az ING Bank vezető elemzője és a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, Bod Péter Ákos is hozzátette, hogy a mostani tűzszünet hírére csak átmeneti stabilitás érkezhet.”
Mérlegelve a várt piaci folyamatokat, mindenképp figyelembe kell venni, hogy a következő hetek bemutatják-e a gazdasági helyzet javulását, amennyiben a tárgyalások sikeresek lesznek, hozzájárulva ezzel a viszonylag stabil árakhoz és a gördülékeny szállítási folyamatokhoz a Hormuzi-szoroson.