A BKK jegyáremelési tervei és az azok hátterében húzódó tényezők
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2025 júniusától jegyáremelést tervez, amelynek mértéke az eseti és napijegyek esetében tíz százalékot érhet el. Az egyik leginkább érintett szolgáltatás a 100E reptéri busz járata, amelynek díját 2500 forintra kívánják emelni. Bár ez a lépés főként a külföldi utazókra hatna, hiszen az utasok nyolcvan százaléka nem a helyiek közül kerül ki, a költségnövekedés valódi hajtóereje a növekvő kiadások fedezetének szükségessége.
A Fővárosi Közgyűlésnek már korábban feladata volt vizsgálni, hogyan hatékonyabb a reptéri buszok kihasználtsága. A megnövekedett utasforgalom miatt például a jelenlegi végállomás, a Deák tér helyett a Nyugati pályaudvarig történő kiterjesztést is fontolgatják. A mostani hálózat kapacitásai határán üzemel, így 11 új busz beszerzésére lesz szükség, amelyek előreláthatólag csak 2026 végére állhatnak forgalomba.
A tervezett kedvezmények és azok költségvonzatai
Az utasok számára kedvező lehetne a bérletesek számára nyújtott két vonaljegy áráért elérhető kiegészítő jegy, azonban ez a BKK kasszáinak további megterhelést jelentene. A bérletrendszer ilyen bővítése és az egyéb járatokhoz kapcsolódó fejlesztések évente 1,4 milliárd forint költséget jelenthetnek, ami jóformán aligha érintené pozitívan a cég mérlegét az emelkedő költségek fényében. Az egyensúly helyreállításának érdekében a jegyárak emelésével körülbelül egymilliárdos többletbevételre számítanak.
A jegyárak emelése a nemzetközi szinten tapasztalt tarifákhoz való felzárkózással indokolható. Bár a jelenlegi budapesti árak Bukarest után továbbra is a legkedvezőbbek az európai városok között, az emelés után az árak megközelítik Prága szintjét, ugyanakkor lényegesen alacsonyabban maradnak a bécsi, párizsi vagy stockholmi viszonyokhoz képest. A változtatásokat a BKK 2026 januárjától vezetné be.
Éjszakai közlekedés és metróüzem kérdése
A BKK vizsgálatai szerint az éjszakai közösségi közlekedés kiterjesztése és átrendezése nem indokolt a jelenlegi forgalmi adatok alapján. Bár a hétvégi zsúfoltság pontszerűen jelentkezik néhány belvárosi megállónál, a teljes éjszakai hálózat átszervezése a BKK szerint csak jelentős költségnövekedéssel valósulhatna meg. Ehelyett kisebb módosításokat javasoltak, amelyek rövid időn belül megvalósíthatók.
A metró éjszakai üzemének meghosszabbítása hétvégén és ünnepnapokon évi 20 millió forint, míg hétköznapokon 140 millió forintos többletköltséget vonna maga után. Ezek a számok azonban nehezen indokolhatók, mivel az éjszakai forgalom az összes utasforgalom kevesebb mint 2 százalékát teszi ki.
A teljes éjszakai hálózat átalakítása, amely a kisföldalatti és bizonyos villamosvonalak üzemidő-bővítésén alapulna, évi 100 millió forint költséget jelentene. A metróüzem növelése azonban nem szerepel a BKK priorizált fejlesztései között, főként annak jelentős költségvonzata miatt.
A metróbuszok és a kapcsolódó kísérleti projektek
A vitatott metróbuszok bevezetése is napirendre került, amelyhez dedikált „folyosók” létrehozása szükséges. Ezeknek az egyes járatokra eső éves költségnövekedése 200 és 500 millió forint között mozoghat. A most tervezett két pilot-projekt évi 400-1000 millió forintos többletköltséget jelenthet a BKK-nak, így ezek hosszú távú bevezetése is komoly mérlegelést igényel.
A fejlesztési célok és a kapcsolódó pénzügyi mozgástervek tükrében a jegyárak emelése tűnik a legkönnyebben kivitelezhető finanszírozási megoldásnak. A tízszázalékos áremelés várható évenkénti bevételnövekedése 880 millió forint körül alakulhat, így fedezheti a tervezett fejlesztések egy részét. A vállalt költségek és az utasok terheinek mérlegelése ugyanakkor a végső döntést továbbra is komplex helyzetben tartja.
Forrás: hang.hu/belfold/tizszazalekos-jegyaremelest-szeretne-a-bkk-173798