Tömeges letartóztatások és növekvő feszültség Törökországban
Törökország nyugtalansággal teli napokat él meg, miután a kormány „törvénytelenként” címkézett tüntetések során több mint 1400 személyt vettek őrizetbe. Az események sorozata diákokat, újságírókat és ügyvédeket érintett, akik közül sokan továbbra is börtönben várják ügyük alakulását. A helyzet feszültségét csak tovább fokozta, hogy már bíróság elé is állítottak több résztvevőt.
Isztambul utcái napról napra forronganak. A BBC jelentései szerint egyre több diák gyűlik össze tüntetésekre, ahol még a félelem sem gátolja meg őket abban, hogy hangot adjanak ellenállásuknak. Az arcukat sálak és maszkok mögé rejtik, hogy elkerüljék az azonosítást, miközben a hatóságok éberen figyelik minden lépésüket.
Ekrem Imamoglu letartóztatása mint kiváltó ok
A tüntetések szikrája Ekrem Imamoglu, Isztambul polgármesterének letartóztatása volt. Őt Recep Tayyip Erdogan legfőbb politikai riválisaként tartják számon, és korrupció vádjával vonták eljárás alá. Imamoglu a vádakat politikai eszköznek tekinti, amelyeket Erdogan támogatói támasztottak ellene, hogy ellehetetlenítsék politikai karrierjét. A török elnök természetesen határozottan tagadja a politikai motivációról szóló állításokat.
A Köztársasági Néppárt (CHP), Törökország legfőbb ellenzéki pártja virrasztásokat szervezett, hogy a lakosság figyelmét felhívják a kormány tevékenységeire. Ezen túlmenően szombatra tömeggyűlést hirdettek előrehozott választások követelésével, amely esemény tovább szíthatja a társadalmi feszültségeket.
Nemzetközi felháborodás
Az események hullámai messzire értek. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere aggodalmát fejezte ki Hakan Fidan török külügyminiszterrel történt megbeszélése során. Ezen túlmenően az AFP elnöke, Fabrice Fries levelet intézett a török elnökhöz, sürgetve Yasin Akgül, az AFP fotósának szabadon engedését. A fotóst a tüntetések dokumentálásáért vették őrizetbe, amit az AFP „elfogadhatatlan tettként” értékelt.
A török belügyminiszter, Ali Yerlikaya szerint az őrizetbe vettek száma 1418 főre emelkedett, amely jelzi a hatóságok könyörtelen hozzáállását a tömegek elhallgattatásában. Eközben a feldúlt tömeg és a nemzetközi reakciók egyre inkább megkérdőjelezik a kormány intézkedéseinek jogosságát.
A helyzetet tovább élesíti Erdogan konfliktusos viszonya a sajtószabadsággal és a politikai ellenfelekkel. Az elnök határozott fellépése és a kritikai hangok elnyomása újra ráirányítja a figyelmet Törökország emberi jogi helyzetére és demokratikus intézményrendszerének állapotára.
Forrás: hang.hu/kulfold/csaknem-masfel-ezer-embert-vettek-orizetbe-torokorszagban-174411