Májusban büntető szakaszba léphet a 7-es cikk szerinti eljárás
A magyar jogállamiságról szóló vita ismét kiemelt figyelmet kap, miután egy német koalíciós megállapodás-tervezet alapján a német pártok Friedrich Merz vezetésével fokozottabb szigort szorgalmaznak az EU jogállami értékeket problémás módon kezelő tagállamai ellen. Bár a dokumentumban Magyarországot név szerint nem említik, a cél egyértelmű: a kötelezettségszegési eljárások, az uniós források visszatartása és a szavazati jog megvonása is terítéken van. Emellett azt is előirányozzák, hogy a kül- és biztonságpolitikai döntések esetében terjesszék ki a többségi szavazás rendszerét, megelőzve az egyes országok vétójogán alapuló akadályozást.
Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint Németország most egyértelműen keményebb fellépést képvisel, és a minősített többségi szavazások bővítésére is vannak szövetségesei. Azonban az EU jelenlegi szabályai szerint az ilyen döntésekhez is egyhangúság szükséges, ami így lassan, de halad a megvalósítás irányába. A jogállamisági eljárás 7-es cikkely szerinti szakaszba lépése arra mutat, hogy a legszigorúbb szankciók életbe léptetéséhez az érintett Magyarország vagy más tagállamok szavazati jogának megvonására is megteremtődik a kontextus.
Robert Fico szerepe és a magyar helyzet összefonódása
Robert Fico szlovák kormányfő kijelentése, miszerint nem hagyná Magyarország szavazati jogának megvonását, újabb csavart adott a helyzethez. Ugyanakkor Balázs Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Fico eddig egyetlen konkrét helyzetben sem állt ki Orbán Viktor mellett. Példaként Ukrajna kérdését említi, ahol Fico rendre a többségi álláspontot képviselte, figyelmen kívül hagyva Orbán álláspontját. Érdekes pont lenne, ha Szlovákia ellen is jogállamisági vizsgálat indulna. Ebben az esetben ugyanis Magyarország és Szlovákia egyidejű eljárását is megkezdhetnék, amely mindkét államot kizárná a szavazásból. Ez kulcsszerepet játszhatna abban, hogy az EU végül megszavazza Magyarország szankcionálását, tekintve, hogy a korábbi vétók miatt többen hangsúlyozták már az ilyen problémák kezelésének szükségességét.
Németország és az EU politikai viszonylatai
Szent-Iványi István külügyi szakértő szerint Németország folytatja azt az irányt, amelyet már korábbi kormánya is képviselt. Az egyértelmű jelekből látható, hogy Berlin komolyan gondolja a jogállamisági normák betartatásának szigorítását. Az Orbán-kormány politikáját érő bírálatok – például az AfD-vezér meghívása és támogatása – tovább fokozták Németország szkepszisét. Az észt külügyminiszter már korábban nyíltan szorgalmazta Magyarország szavazati jogának felfüggesztését, amelyhez hasonló lépéseket javasoltak litván, lengyel és balti politikai körök is. Ezek az álláspontok azt mutatják, hogy egyre többen látják indokoltnak a közös fellépést.
Politikai stabilitás és jövőbeli lehetőségek
A 7-es cikkely szerinti eljárás hosszú és összetett folyamatot von maga után. Szent-Iványi hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenlegi politikája – például a szuverenitásvédelmi és gyülekezési törvények – bőven szolgáltat alapot azok számára, akik az ország európai pozícióját vitatnák. Fico helyzete azonban politikailag labilis; parlamenti többsége korántsem biztos, ami azt jelenti, hogy a jövőben más politikai álláspontot képviselhet. A minősített többség megszerzése májusban így fordulópont lehet, amely végeredményben mind az uniós források visszatartását, mind akár a szavazati jog elvesztését is eredményezheti Magyarország számára.
Az eljárás jelenlegi állása azonban még mindig csak vizsgálati szinten mozog, a 2018-as Sargentini-jelentés óta látható formulát követve. Amennyiben a következő szakaszt megkezdik, és a jogállamisági normák megsértését hivatalosan is megállapítják, a büntetések eldöntése következhet, amely tovább növelheti a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomást.