Az útépítések „kormányának” büszkeségei
Orbán Viktor miniszterelnök az M44-es gyorsforgalmi út új szakaszának átadásán, Szentkirály közelében, átvágta a piros-fehér-zöld szalagot és újabb mérföldkőről adott hírt kormánya terveivel kapcsolatban. Saját szavaival élve: 2010 óta Magyarország „az útépítések kormánya” lett, a gyorsforgalmi úthálózat bővítésével és az állami vagyon jelentős növelésével. Ahogy azt az MTI beszámolója is ismerteti, Orbán elmondta, hogy az úthálózat másfélszeresére nőtt az elmúlt tizenöt év alatt, a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően.
A gyorsforgalmi hálózat terjeszkedése
A mostani eredményeket sorolva a miniszterelnök kiemelte: minden megyei jogú várost elérhetővé kívánnak tenni gyorsforgalmi úton, és többek között Eger, Szolnok, Salgótarján, Sopron és Kaposvár már csatlakozott a hálózathoz. Az M44-es új szakaszának átadásával pedig Békéscsaba is bekapcsolódott ebbe a klubba. Ennek ünnepélyes keretei között hangzott el Orbán gondolata: „A városi levegő szabaddá tesz, a vidéki levegő pedig magyarrá.” Az országúti patriotizmus programjából ismét új jelkép született.
A következő évek ambiciózus tervei
A kormány nem áll le itt. A miniszterelnök kijelentette, hogy az M1-es, M3-as és M7-es autópályák bővítésére is sor kerül, mindhárom sztrádát háromsávosra növelik. Emellett az M8-as autópálya megépítésével – ígérete szerint – Budapest érintése nélkül válik lehetővé a közlekedés az ország keleti és nyugati részén át.
Szimbolikus gesztusok és a valóság
A nemzetiszínű szalagot Orbán Viktor mellett Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vágta át. Az ünnepélyes ceremónia bár pompás viktoriánus rituálénak hat, az esemény valós üzenete túlmutat a kamerák előtt villogó perceken. Mit sugall mindez? Vajon az infrastruktúra fejlesztése tényleg az ország hosszú távú érdekeit szolgálja?
Útépítés vagy átgondolt gazdaságpolitika?
Bár impozánsnak tűnhet a bejelentett beruházások sora, nem elhanyagolható kérdés, hogy a projektek mögött mekkora adósság, fenntarthatatlan költségvetési terhek és politikai érdekek húzódhatnak. Az állam kapacitásai végesek, ám a szalagvágásra alkalmas tervek mindig is politikai tőkét jelentettek a hatalmon lévőknek. Az építkezés, ugyanis, számos szempontból többet árulhat el Magyarország valós gazdasági helyzetéről, mint egyetlen miniszterelnöki nyilatkozat.
Forrás: hang.hu/belfold/orban-viktor-az-m44-es-avatojan-mi-lettunk-az-utepitesek-kormanya-175230