Uniós milliárdok sorsa a Római-part védelmében
A jelen események középpontjában Budapest egyik legérzékenyebb problémája áll: a Római-part árvízvédelmi rendszerének kialakítása. Mindez nem csupán helyi ügy, hanem országos, sőt, európai szinten is figyelemre méltó, mivel az Európai Unió 100 százalékos támogatását élvező projektről van szó, amely több mint 32 milliárd forintot érint. Ennek ellenére a terv végrehajtása látszólag akadályokba ütközik. A határidő vészesen közeledik – hétfő a döntő nap, amikor a források lehívása ellehetetlenülhet.
Elnyúló döntések és fennakadások
Az elfogadott támogatási kérelem ellenére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tétlensége megdöbbentő. A szükséges konzorciumi szerződés hiányában kétséges, hogy a 32 milliárdos uniós támogatás sorsa hogyan alakul. Még inkább ironikus, hogy az uniós előírások miatt Lázár János minisztériumának részvétele elengedhetetlen, annak ellenére, hogy az érintett intézmény érdemben semmit nem ad a projekthez. Ez a sürgető helyzet pont azokat az embereket érinti, akik árvízvédelem nélkül maradhatnak – közel 100 ezer budapesti lakost.
Hosszantartó tervezés, bizonytalan megvalósítás
Az évek óta húzódó projekt már átlépte a tolerancia határait. Bár elkészültek a tervek, közbeszerzés is indult, még mindig kétséges, hogy lesz-e olyan ajánlat, amely beleférhet a 28,3 milliárd forintos kivitelezési keretbe. Ez mindaddig csak álom marad, amíg a felelős döntéshozók nem lépnek előre. Amennyiben a teljes forrás elveszik, az Unió jogosan követelheti vissza még a már elköltött 9,3 milliárdot is. Felvetődik a kérdés: egy ilyen példátlan helyzetben ki lépném majd fel a felelősségvállalás nevében?
Alternatív felhasználás: más projektek tülekedése
Az uniós pénzek elhanyagolása nem marad következmények nélkül. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor, már „izgatottan várja” a végkimenetelt, hiszen más projektek – például a Homokhátság vízmegtartási problémái – gyakorlatilag sorban állnak ezekre a milliárdokra. Ez megerősíti azt az alapvető igazságtalanságot, hogy egy előre meghatározott célból származó forrást teljesen kívülálló érdekek nyelhetnek el.
Mit hoz a jövő a Római-parton?
A fővárosi vezetés számára világos: saját finanszírozás nélkül nem álmodhatnak az árvízvédelmi rendszer kiépítéséről. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője szintén értetlenül áll a késlekedés előtt, hiszen a forrásokat kifejezetten erre a projektre különítették el. Továbbá valószínűsíthető, hogy az állam a visszakövetelt uniós támogatás felelősségét a fővárosra igyekszik majd hárítani.
A tét: idő, pénz és biztonság
A Római-part esetlegek védműveinek kivitelezése nélkül a főváros árvízvédelme jelentős mértékben sérülhet. Minden ezzel járó késlekedés nem csupán a pénzügyi károkról szól, hanem a közbiztonság és az ott élők hosszan tartó bizonytalanságáról. Mindennemű érv és célkitűzés ellenére a kifejlesztés négy éven belül sem kecsegtet kézzelfogható eredménnyel. Ahogy az Építési és Közlekedési Minisztérium hallgatása tovább tart, úgy mélyül a bizalmatlanság a folyamatokban résztvevő felekkel szemben.
Forrás: hang.hu/belfold/elveszhetnek-a-romai-part-vedelmere-szant-unios-milliardok-175547