Rákosrendező: Határidők súlya alatt elakadó ügyintézések
Jövő hét elején véget ér Rákosrendező birtokba adására vonatkozó szerződéses határidő, ám a kialakult helyzet inkább a káoszra, semmint a haladásra emlékeztet. Lázár János építési és közlekedési miniszter vezetése alatt álló minisztérium hónapok óta nem jelölt ki tárgyalópartnert, annak ellenére, hogy Orbán Viktor kormányfő még korábban minden kormányzati kérdést az Építési és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá utalt.
A Népszava értesülései szerint a minisztériumnak az lett volna a feladata, hogy az adásvételi szerződést véglegesítse, majd a fővárossal megkezdje a szükséges tárgyalásokat. Lázár korábbi ígérete egy miniszteri biztos kinevezésére a mai napig nem történt meg, miközben a levelekre sem érkezik válasz. Mindez kétségeket vet fel a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Küzdelem az osztatlan tulajdon és a megosztott felelősség hálójában
A fővárosnak, mint vevőnek, Osztatlan közös tulajdonú területek ügyében a használati megállapodás az első akadály, amelyet le kellene zárni. Enélkül ugyanis lehetetlen a birtokba adási folyamat lezárása. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta: a tervek szerint a birtokba adási procedúrát a bérleti listák és szerződések átadásának is követnie kell, hiszen a MÁV az ingatlanok egy részét hasznosította.
Május 5-re, a határidő lejártának napjára mindössze a használati szerződés tervezete készült el. Nem meglepő tehát, hogy a Budapesti Közművek által képviselt főváros elvileg dönthetne a szerződéstől való elállás mellett – habár a cél továbbra is egy megfizethető lakásprogram megvalósítása lenne a területen.
Pénzügyi aknamező és jogi bizonytalanságok
A Rákosrendező projekt pénzügyi háttere sem kevésbé ingatag. A hétköznapok szürke valóságában 59 milliárd forintos vételár második részletéből még 8,5 milliárd forint hiányzik, amelyről a főváros a visszanyert szolidaritási hozzájárulásokból reméli a fedezetet. A megszületett perek azonban lassan haladnak, és tűnhetetlen távolságban a jogerős döntések.
A kormány az adásvételi szerződésbe foglalta a jogszabályok módosítását a projekt érdekében, a főváros pedig júniusra tervezi ezen szabályok listázását és a mesterterv tárgyalását. Ennek ellenére a jogi akadályok tovább kuszálják a képet és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a fővárost.
Üres ígéretek versus valóság
A helyzet abszurditását tovább növeli az, hogy a birtokba adás még csak egy „nulladik lépés.” Semmi biztosíték nincs arra, hogy akár a második lépésig is el lehet majd jutni. A szándékok és a valós cselekvések közötti távolság zavarba ejtően nagy. Ahogy Kiss Ambrus fogalmazott, „a kormány a birtokba adáson se tudott túllépni.”
Ez az egész folyamat nem csak Rákosrendezőről szól; ez a projekt minden fél mozgékonyságát és valódi szándékait tükrözi a társadalmi működés komplex, gyakran mechanikus szövevényeiben.