A nyári üdülések drámai csökkenése
A legfrissebb Publicus Intézet által készített felmérés szerint a magyarok kétharmada nem juthat el nyaralni az idén. A kutatás eredményei megdöbbentő rálátást nyújtanak arra, hogy milyen arányban vannak képesek a hazai lakosok elhagyni otthonaikat a nyári szünet alatt.
A korosztályok közötti eltérések
Az adatok világosan mutatják, hogy az életkor szoros összefüggésben áll az utazási hajlandósággal. Míg a fiatalok körében a 18-29 évesek 42%-a utazik, addig a 60 évnél idősebbek esetében ez a szám mindössze 20%. Ez az elképesztő különbség állt ki a nyaralásra való képesség és a kor illetve a szocioökonómiai státusz összefüggéseit illetően.
Végzettségek hatása az utazási lehetőségekre
Az oktatás szintje is döntő tényező, hiszen a diplomával rendelkezők 56%-a vágyik nyaralásra, míg a legfeljebb 8. általánost végzettek körében csupán 20% mondhatja el magáról, hogy utazni tud. A válaszadók között sokasodó társadalmi egyenlőtlenségek nyilvánvalóvá válnak, és a nyaralásra való lehetőségek nemcsak a jövedelmi helyzet, hanem az iskolai végzettség függvénye is egyben.
A nyaralási szokások térbeli megoszlása
A magyarok többsége – 44%-a – belföldi úti célt választ, miközben 33% külföldre utazik. Az adatok tovább mélyítik a politikai hovatartozás és a patriotizmus kérdését is: a kormánypárti szavazók 51%-a írja alá, hogy a nyaralás során belföldi desztinációt választ. Ezzel szemben az ellenzék szimpatizálóinak 39%-a kívánja a határokon túli nyári élményeket keresni.
A nyaralás időtartama és költségei
A nyaralás idejét tekintve a legtöbben maximálisan egy hétig tartózkodnak távol, legtöbbször 4-7 napra. Ezen kívül van, aki csupán 1-3 napra tud airbnbe vagy szállodába menni. A költségek ugyancsak aggasztó képet festenek. A nyaralók fele 100-250 ezer forintot tervez elköltni, míg 35% mindössze 50 ezer forint alatt próbálja megoldani a nyaralását.
A családok és a gyerekek felügyelete
Különösen aggasztó a nyári szünet alatt a gyerekek felügyelete is, hiszen a válaszadók 18%-ának okoz nehézséget a gyermekek táborba küldése. A nagyszülők és rokonok nyújtják a legnagyobb segítséget a családoknak, hiszen 57% él ezzel a lehetőséggel. A nyári táborok magas költségei pedig tovább növelik a családok anyagi terheit, ezáltal egyre kevesebb gyermek kaphat megfelelő felügyeletet és élvezhet nyári programokat.
Az adatok rávilágítanak egy többé-kevésbé riasztó trendre: a magyar családok többsége nem tudja megengedni magának a nyaralást, miközben a társadalmi különbségek tovább szélesednek. A jövő kérdése: vajon meddig tartható fenn ez a romló helyzet?
Forrás: hang.hu/belfold/a-magyarok-ketharmada-nem-jut-el-iden-nyaralni-178193