Kármán András: Teljes gazdasági irányváltásra van szükség
Kármán András, a leendő pénzügyminiszter, bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta a gazdasági irányváltás szükségességét. A meghallgatás során, amelyet Hajdú Péter vezetett 2026. május 12-én, Kármán kiemelte a pénzügyi és gazdálkodásfejlesztési területek különválasztásának fontosságát, ami garantálja a feladatok és felelősségek világos elhatárolását.
Az új miniszter olyan gazdasági környezet kialakítását sürgeti, amely elősegíti a kiszámíthatóságot, ezzel lehetővé téve a vállalkozások stabilitását és a verseny erősödését. Kármán kijelentette, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete egy zsákutca, ezért teljes irányváltásra van szükség. A cél az, hogy az extenzív növekedésből egy intenzívebb, hatékonyabb gazdasági fejlődésbe lépjünk, amely képes magasabb hozzáadott értéket előállítani.
A jövőbeli növekedési modell szerint a tudásalapú gazdaságban a magyar kisvállalatok képesek lesznek magasabb hozzáadott értéket termelni. Az oktatás reformja elengedhetetlen a célok eléréséhez. Kármán hangsúlyozta, hogy a növekedés újraindításának három pillére van: a termelékenység növelése, a kiszámíthatóbb szabályozási környezet és a stabil makrogazdasági pálya. A vállalkozások biztonságát támogató környezet segíti a gazdasági fellendülést.
A jövő évi költségvetés középtávú, négy éves tervek alapján készül, amelyet ősszel fogadnak el. Kármán elmondta, hogy céljuk, hogy 2030-ra a költségvetési hiány 3% alá csökkenjen, miközben az euróbevezetés feltételeit is teljesítik.
A leendő pénzügyminiszter a katát visszavezetni kívánja, egy egyszerűbb és igazságosabb adórendszer keretében. Az adóterhek csökkentése érdekében a mediánbérig csökken a keresetek adóterhelése, míg a többi kereset esetén 15%-os adókulcs marad.
Ezen kívül Kármán hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés kulcsa a gazdaság növekedése és az államadósság csökkentése. Az uniós források kiemelt szerepet játszanak ebben a folyamatban, különösséggel az RRF alapjaival. Az uniós pénzek kivezetése a túlárazásokból jelentős forrásokat szabadíthat fel a költségvetés számára.
Az új költségvetési törvény célja a közbeszerzések szélesebb körű versenyeztetése, amely lehetőséget ad a kisebb cégeknek is. Kármán arról is beszélt, hogy a közbeszerzéseket kisebb volumenű részekre fogják bontani, így több kisvállalkozás juthat esélyhez a piacon.
Összességében Kármán András meghallgatása egy új gazdasági szemléletmódot hirdetett, amely a stabilitásra és a fenntarthatóságra összpontosít, alkalmazkodva a mai dinamikus környezethez.