Az Istenkirályságok Történeti Szerepe
A világ vezetői mindig is törekedtek arra, hogy tekintélyüket megőrizzék, hogy alattvalóik önként és készségesen kövessék döntéseiket. A történelem során sok helyen és időben ezt a célt istenkirályságok által valósították meg, ahol a vezetőt isteni, tökéletes lényként tüntették fel, akit csak a közgondolkodás irányítói, leggyakrabban a papok képviseltek. A vallások jogosítványai a világ értelmezésére kiterjedtek, ezáltal a földi uralkodók a lélek és vágyak felett is uralkodhattak.
A Nyugati Kereszténység Különleges Helyzete
Hosszú idő óta a nyugati kereszténység története egyedülálló kivételt képez a széleskörű istenkirályságok privát és közszolgálati rendszerében. A pápaság és a császárság közötti viszony 1070-től kezdődő háborúi eldöntetlenül zárultak, így a nyugati ember lelke felett nem földi uralkodók, hanem az égi hatalom gyakorolja a befolyást. Ezzel szemben Keleten, az ortodox kereszténység keretein belül, császárok mohósága biztosította a hatalmat az egyházfő fölött.
Orosz Történelem és Ideológia
A Bizánci Birodalom bukása után a moszkvai nagyfejedelmek léptek a színre, akik igényelték az ortodoxia teljes spektrumának uralmát. Moszkva, mint „a harmadik Róma” ideológiai meggyőződése szerint Istentől kapott feladatának tekinti, hogy terjessze az egyetlen üdvözítő ortodox hitet a világban, ezáltal megfosztva más népeket önállóságuktól. Az ebből fakadó politika vezetett az ukrajnai háborúhoz, amely nem csupán politikai, hanem vallási vonatkozású konfliktusként is aposztrofálható, mivel Moszkva célja visszatéríteni az „eretnek” ortodox népet uralma alá.
Orbán Viktor és a Moszkvai Minta
Orbán Viktor politikai pályafutásának egyre köszönhetőbb vonalvezetése a moszkvai ideológiát mintázza. A vezető alávetettséget vár, akit követői makulátlanul tisztelnek, akinek minden döntése végérvényes és megkérdőjelezhetetlen. A rezsim stabilitásának alapja a szellem feletti uralom, amelynek érdekében minden kritikát hangosan elnyomnak. Kártalanítják azokat az intézményeket, amelyekben akár a legkisebb kritika is megfogalmazódik, legyen az színház, tudományos intézet vagy iskola.
A Szellemi Háború és Az Orbán-vallás
Az új, az Orbán-vallást hirdető intézmények, mint például a Magyarságkutató vagy a Mathias Corvinus Collegium, célja a tökéletességbe vetett hit növelése. Az Orbán-ellenes társadalmi és szellemi diskurzus elleni harc eszközei kiterjednek minden olyan személyre, aki nem hajlandó részt venni a rezsim hirdetéseiben. Így a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagy különböző tudósok és művészek kerülnek célkeresztbe, ahol a bírálók árulónak minősülnek, amennyiben nem csatlakoznak a vezér szent ügyéhez.
A Jövő Kihívásai
Az események alakulása azt mutatja, hogy a társadalom belső feszültségei egyre élesebbé válnak, miközben a szellemi szabadságot fenyegető rendszerek egyre nagyobb hatalomra tesznek szert. A kérdés, hogy meddig képes még a társadalom elviselni a központosított hatalmat és a szellemi diktatúrát, elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/szembemennek-szent-istvannal-179564