Elfogynak a gyermekek a köznevelésből
R. Kiss Kornélia cikkében kiderül, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt az óvodai ellátás átszervezésére kényszerülnek sok településen. A helyi közösségek általában ellenállnak az óvodák összevonásának, különösen, ha több intézményt érint a változtatás. Az iskolahálózat esetében a szakértők régóta sürgetik a radikális átalakítást, mellyel a kormányt bízzák meg, ám az óvodák fenntartói, az önkormányzatok, saját hatáskörükben hoznak döntéseket.
Az óvodák összevonásának rendszerszintű problémája országos szinten jelentkezik, hiszen a demográfiai adatok alapján a gyermekek száma folyamatosan csökken. Például 2024-ben a születésszám rekordalacsony szintet ér el, ahol mindössze 77 500 gyermek világra jöveteléről beszélhetünk, ami 9,1%-os csökkenés tavalyhoz képest. Az előző évek 85-88 ezer fős értékeihez mérten ez drámai változást mutat és igen messze áll az 1990-es évek 125 ezer fős születésszámától.
Budapesten a népességfogyás hátterében a demográfiai okok mellett a kivándorlás is szerepet játszik. A szakmai debattok középpontjában áll, hogy az iskolahálózat átszervezése szükséges, hiszen idén csaknem 80 iskolában egyetlen első osztályos sem iratkozott be. Ezen kívül kétszáz olyan intézmény is van, ahol tíznél kevesebb elsős tanul.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban hangsúlyozta, hogy a közoktatás reformja elkerülhetetlen, mivel hat év múlva várhatóan 77 ezer gyermek fog beiratkozni. Az oktatáskutató, Lannert Judit is arra figyelmeztetett, hogy az intézmények összevonása egyre elkerülhetetlenebb, a helyi közéletben azonban sok esetben jelentős lakossági ellenállásba ütközhetnek ezek a döntések.
Óbuda-Békásmegyer példája jól mutatja, hogy a politikai konfliktusok mellett az önkormányzatok is nehezen tudják kezelni a helyzetet. A kerület legutóbb hét óvoda előrelátható bezárásáról döntött a harminckettőből. Az érintett polgármester, Kiss László szerint a döntés elsődleges indoka nem az ingatlangazdálkodás, hanem az, hogy a jelenlegi 4225 férőhelyes intézményrendszerbe már csak 2780 gyermek jár, ami 65,8%-os kihasználtságot jelent.
Az átalakítások keretében 800 férőhely szűnik meg, így a rendszer még mindig jelentős pluszkapacitással működik. A polgármester megjegyezte, hogy a helyzet instabilitást okoz az intézményhálózatban, nehézséget jelent a helyettesítések megoldása olyan óvodákban, ahol csak egy vagy két csoport működik.
A Fidesz ellenzékben lévő képviselői bírálják ezt a javaslatot, arra hivatkozva, hogy inkább hónapokkal később, egy kifutó rendszerben kéne megszüntetni az intézményeket, mintsem hirtelen összevonásokat eszközölni. A polgármester hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során már megtörténtek a csökkentett kapacitással való működtetések, és a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A várakozások szerint az évtized végére jelentős csökkenés várható akár a gyermekszám tekintetében is.
A lakossági reakciók vegyesek, az átalakítással összefüggő felháborodások inkább a családok életére gyakorolt konkrét hatások mértékétől függnek. Az önkormányzat elkötelezte magát az ígéretek mellett, miszerint a csoportok megmaradnak, a pedagógusok vihetik tovább a gyerekeket, megőrizzük a kerületi átlagos, 21 fős csoportlétszámot.
Az új óvodákra való állandó átállás során a cél az, hogy a gyerekek ne tapasztaljanak meg lényeges hátrányokat a változások következtében. Az iskolarendszer számos szemléletes példáját mutatja meg, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható, és sürgős reformokra van szükség. A jövőbeli rendszereknek lépést kell tartaniuk a folyamatosan változó igényekkel, beleértve az egyszerre nővekvő számú sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő ellátását.
Összességében a köznevelési rendszerek átalakítása elkerülhetetlen feladat, ami nemcsak a gyermekek, hanem az oktatási intézmények és a társadalom szempontjából is kulcsfontosságú.
A cikk mától elérhető a Magyar Hang legfrissebb számában, a Budai Hang-mellékletben.
Forrás: hang.hu/budaihang/elfogynak-a-gyermekek-a-koznevelesbol-181611