Gyenge teljesítmény a magyar gazdaságban: vagyunk, ahol tavaly előtt voltunk
2025 végéhez közeledve a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai egyértelműen jelzik, hogy a magyar gazdaság nemhogy beindulna, hanem éppen ellenkezőleg: stagnál. A harmadik negyedév során mért 0,6%-os növekedés nemhogy megnyugtató lenne, hanem a 2022 nyara óta tartó bővülésképtelenség teljességgel megerősíti a gazdaság gyengeségét. A GDP az év első három negyedében mindössze 0,2%-os növekedést mutatott, ráadásul a második negyedév adatainak tekintetében a július-szeptemberi időszak egyáltalán nem mutatott növekedést.
Orbán Viktor és a repülőrajtnak nyoma sincs
Bár Orbán Viktor állandóan ígéri a gazdaság fellendülését, ennek híján van. Tavaly szeptemberben még 3-6%-os növekedést jósolt 2025-re, ám a valóság egészen más: a helyzet stagnál. Az uniós csúcsértekezleten a miniszterelnök arról beszélt, hogy „hosszú a kifutópálya”, de ennek a „repülőrajtnak” nemhogy nyoma, de határozottan ellenkező jelei mutatkoznak az adatokban. Október elején, amikor a gazdasági távlati kilátások egyértelműen romlottak, Orbán Viktor megpróbálta átkeretezni gondolatait, a július elsejével indított programok hatásaira hivatkozva. Az új, adócsökkentő intézkedések a kormányfő szerint azt jelentették, hogy „igenis repülőrajtot jelent”, de ezek az intézkedések csupán a jövő kormányának terheit növelik, nem a gazdasági helyzet javítását segítik.
A kormány gazdaságpolitikájának kritikai helyzetképe
Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője hangsúlyozza, hogy a legfrissebb kedvezőtlen számok a feldolgozóipar növekedése ellenére jöttek, hiszen az ipar kis mértékben bővült, a mezőgazdaság pedig 1%-os növekedést produkált. Mégis, ezek a pozitív jelek elhalványulnak az építőipar jelentős visszaesése mellett, amely a gazdasági statisztikákra vetett árnyékot.
A kormány a fogyasztás növekedésétől várt fellendülést, ám a háztartások költése alig 0,1%-kal emelkedett. Ez különösen aggasztó, mert a kormányzati intézkedések, mint a magas állampapírhozamok kifizetése sem voltak elegendőek a lakossági fogyasztás élénkítésére. Ha az előző év harmadik negyedéhez viszonyítjuk, a mezőgazdaság teljesítménye hat, míg az ipar két százalékkal maradt el a tavalyi adatunktól.
Strukturális problémák: gazdasági kilátások 2026-ra
Mellár Tamás közgazdászprofesszor megállapítja, hogy a gazdaság alapvető szerkezeti problémákkal küzd. A parlamenti képviselő kijelenti, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság stagnál, hiszen az átgondolatlan kormányzati intézkedések csökkentették a vállalatok befektetési kedvét, a kisvállalkozások pedig forráshiánnyal küzdenek. A vezető iparágakban tapasztalt alacsony hozzáadott érték megakadályozza, hogy a kisvállalkozások fejlődjenek.
Bod Péter Ákos szintén kiemeli, hogy a lakosság körében hagyott nagyobb jövedelem, hiába tűnt 2023-ban a gazdaság fellendülésének kulcsának, senkinek sem mozgatta a kedvét, hogy többet költsön – inkább takarékoskodnak. Most mindenki a politikai fordulatra vár, még a hitelminősítők is, abban bízva, hogy esetlegesen egy új kormányzati program révén megérkezhetnének a régóta várt uniós támogatások. Az uniós pénzek, és a túlzó osztogatás hatása azonban kérdéses, és a következő évek gazdasági növekedése még kérdésesebb.
A jövő gazdasági kilátásainak megítélése sok szempontot figyelembe kell venni: a jelenlegi irányvonal nem elegendő az érdemi fejlődéshez, és a várakozások ellenére a 2026-os növekedés is maximum 2%-ot érhet el, ami még a tavalyi év szintjén is alulmarad.