Egymillió magyart érint a demencia, az esetek csaknem fele megelőzhető lenne
Az Alzheimer-kór egymillió embert érint Magyarországon betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne. Kevés az állami segítség, a betegség terheinek túlnyomó többségét a családok viselik – erről beszéltek szakemberek az Alzheimer-kór világnapja, szeptember 21. alkalmából.
Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense elmondta: az Alzheimer-kór az idegrendszer elfajulásos betegsége, a demencia leggyakoribb oka. A demencia egy tünetegyüttes, amelynek jellemzője a szellemi képességek olyan mértékű hanyatlása, amely miatt a beteg már a mindennapokban is segítségre szorul. A demencia 70–80 százalékát az Alzheimer-kór okozza. Becslések szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 2–300 ezer ember szenved a betegségtől. Hozzátartozókkal, gondozókkal együtt közel egymillió embert, a lakosság 10 százalékát érinti a probléma – tette hozzá.
Az emlékezőképesség egészséges emberekben is tág határok között változhat, 40–50 év felett romlik az a képesség, hogy megjegyezzünk, felidézzünk neveket, vagy akár azt, hogy mit hová tettünk. A memória teljesítőképességét a fáradtság, stressz, szorongás is ronthatja.
Az Alzheimer-kórról a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózist lehet alkotni, a szövettani vizsgálat ad biztos eredményt. A betegség pontos oka nem ismert, többnyire nem egy tényező idézi elő. A kiváltó okok között lehet genetikai hajlam. Emellett a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, a szociális kapcsolatok elapadását – ismertette Hidasi Zoltán.
Az Alzheimer-kórnak jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése. Ezért is fontos a betegség minél korábbi diagnosztizálása, hiszen a kockázatok ismeretében megelőzhető, illetve jelentősen lassítható a demencia. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése sokat javíthat a beteg életminőségén – hangsúlyozta a docens.
Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője elmondta: a magyar lakosság milliós nagyságrendben érintettje a demenciának betegként vagy családtagként, 65 évtől az életkor emelkedésével gyorsan nő a betegek aránya a korosztályban, a 80 felettieknek akár 30–40 százaléka is demens lehet. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.
A demencia megelőzéséért nemcsak időskorban lehet tenni. Fiatalkorban fontos az egészségtudatos életmódra nevelés, másrészt a neuroplaszticitás javítása magas szintű oktatással. Felnőttkorban az egészséges táplálkozás, mozgás, stresszmentes életmód, alkohol mellőzése, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a demencia kockázatát. Magyarországon többnyire késői a betegség diagnosztizálása, jellemzően középsúlyos-súlyos stádiumban ismerik fel – mondta a szakember.
Magyarországon a demencia terheit túlnyomórészt a családok viselik, nagyon kevés az állami segítség. Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. A hozzátartozók legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolási díjat nem, hiszen a demencia Magyarországon nem számít fogyatékosságnak – ismertette.
Melcherné Kázár Ágnes Eszter arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon nincs átfogó demenciastratégia és nincs demenciaregiszter. Az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése. A 2030-ig szóló „Van értELME!” program 2023-ban jelent meg, ám nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények nem ismertek. Az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg – közölte az alapítvány vezetője.
