Gnóthi szeautón!
Benedek Szabolcs szövegéhez kapcsolódva, felmerülhet az a kérdés: milyen is volt, amikor nagykorú lettem? Tegyük fel, hogy megkérdezed ezt tőlem. Utána néztem: a nagykorúvá válásom napja hétfőre esett. Állítólag ez a nap az egyik, ha nem a legszomorúbb a hét során. Egyszerű közhely, de éppen ilyenkor, a te születésnapodon próbáljuk elkerülni a közhelyeket. Igyekszem ennek megfelelően fogalmazni.
Emlékszem, hogy büszke voltam, talán egy kicsit nagyképű is, amikor nagykorú lettem. Miközben vakmerően és dacosan, szorongással és kíváncsisággal telve néztem a jövő felé, valahogy így érzem majd mostanában, talán mint te is.
A szorongás egy normális érzés. Annak is szorongania kell, aki azt állítja, hogy nem. Tudom, hogy te is átélheted ezt az érzést. Néha én például attól szorongok, hogy vajon miért aggódom megint. Viszont ezen a napon nem rólam kell, hogy szóljon a diskurzus, hanem rólad, csakis rólad. Igaz, hogy a nagykorúvá válásom napjára való emlékezésem csak összehasonlító célt szolgál az érzéseid megértésére. Szorongtam, és ez azért van, mert az ember sokszor a félelmeinek enged. Sokan mondják, hogy ezt a tulajdonságot az állatvilágból örököltük. Te is tudod, milyen gyakran félnek az állatok, és sok esetben ez irányítja a cselekedeteiket, hogy megvédjék magukat.
Viszont úgy gondolom, hogy akkor, amikor nagykorúak lettünk, nekünk sokkal kevesebb okunk volt a szorongásra, mint nektek most. A mai világ tele van olyan kihívásokkal és félelmekkel, amelyek embert próbálóak, és megnehezítik a felnőtté válást. Hazafias aggodalmakkal, politikai helyzettel és társadalmi nyomással terhelve, az ifjúság szorongása a mai korban valóban sokrétűbb és mélyebb. Míg régen az érettséghez kapcsolt szorongások inkább személyesek voltak, a mai generáció a világ problémáit is magára veszi. Ebből adódóan talán elmondható, hogy a szorongás egyfajta kísérője lett a felnőtté válásnak.
A kérdés tehát nem csupán az, hogy miként éltük meg a nagykorúvá válást, hanem az is, hogy mit várnak tőletek a világ jelenlegi álláspontja szerint. Mindennek tükrében talán a legfontosabb feladat az, hogy megtanuljunk kezelni ezt a szorongást, és megerősödve lépjünk el a felnőttkor küszöbén.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/gnothi-szeauton-182676