Kiégés és lemorzsolódás: A magyar kutatók aggasztó helyzete
Molnár Csaba 2025. december 02-án közzétett írásában rávilágít a magyar kutatók körülményeire, melyek egyre inkább sötét képet festenek a tudományos életben. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nyitotta meg a jubileumi „Tudomány és Parlament” rendezvényt, ahol egy közös kutatás eredményeit tárták a közönség elé, amelyben öt ezer kutató válaszolt kérdésekre anyagi helyzetükről, karrierlehetőségeikről és pszichés állapotukról.
A felmérés ajánlott válaszai alapján a kutatók helyzete kritikus. Különösen súlyos problémát jelent, hogy a kutatók jövedelmei és társadalmi megbecsültségük a mélyponton áll. A magyar tudományos közösséget megtépázó viharos események hosszú idő óta megnehezítik a kutatók munkáját. A legutóbbi években a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától elvitte a kutatóintézet-hálózatot, ezáltal megszüntetve a független tudományos kutatást.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy az új rendszer, amely során a közérdekű alapítványok vették át az irányítást, sérti az egyetemi autonómiát. Ennek következményeként a kutatók hozzáférése bizonyos európai tudományos pályázati forrásokhoz, valamint az Erasmus-programhoz is korlátozottá vált. Azok az intézmények, amelyek megpróbálták elutasítani a tudományos életet szétverő reformokat, például a Műszaki Egyetem és az ELTE, számos nehézséggel küzdenek, és a kutatók sok esetben elmondják, hogy a rendszeresen csökkentett támogatási lehetőségek miatt „kiéheztetik” őket. Ezen túlmenően a kutatók félelemben élnek, mert ha nem hajlandók alávetni magukat a kormány akaratának, könnyen elveszíthetik munkájukat.
A kutatási rendszer felforgatása, beleértve az OTKA pályázati rendszer átkonfigurálását, többek között Nobel-díjas kutatók szerepvállalásával is ellentmondásos következményekkel járt. A kormány nyílt támadást indított a Magyar Tudományos Akadémia ellen, és ezt az intézményt nyíltan próbálják diszkreditálni az akadémikusok szakmai kompetenciájának megkérdőjelezésével, amire különösen a 200 éves jubileum körüli események adottak lehetőséget.
Az interjúk során a kutatók elmondták, hogy a hatalom a tudományos közösséggel szemben érzett ellenségeskedése mögött a tudás hatalmának félelme áll. A manipuláció legfőbb félelme az, hogy a tudás birtokában álló szereplők képesek megdönteni a hatalmat. Ennek eredményeként sok kutató a nehéz körülmények és a megalázó munkakörülmények miatt végül elhagyja a pályáját, vagy külföldre költözik, remélve, hogy ott jobb lehetőségeket talál.
A kutatás célja, hogy a magyar kutatók hangulata, anyagi helyzete és jövőbeli tervei egy világosabb képet adjanak a jelenlegi helyzetről. Mivel a kutatók gyakran küzdenek a túlélésért, az adatok közzététele fontos lépés a helyzet javítása érdekében. Olyan témák, mint a jövedelmek, a pályaelhagyás és a külföldi elvándorlás hangsúlyozzák azt a sürgető szükségletet, hogy a kutatói közösség figyelmét felhívják a problémákra és válaszokat találjanak a jövőre vonatkozóan.
Az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája közös kutatásának eredményei azonban nem csupán a megélhetés nehézségeit érintik; a kutatás arról is beszámolnak, hogy a kutatók által érzékelt megbecsülés hiánya és karrierlehetőségeik szűkössége egyfajta kilátástalanságot teremt a tudományos pálya iránti elköteleződésüket illetően.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/kieges-lemorzsolodas-ilyen-a-magyar-kutatok-helyzete-183078