Nők a NER-ben: A Fidesz Nőpolitikai Paradigmája
A „polypore állam” kifejezés érdekes megvilágításba helyezi Orbán Viktor nőpolitikáját, ahogy azt a frissen megjelent, „Orbán Viktor nőügyei” című könyv is bemutatja. A könyv szerzői, Balázs Zsuzsanna és Pető Andrea, rávilágítanak arra a meghökkentő tényre, hogy a kormányzati retorika a női egyenjogúságot nem önálló problémaként kezeli, hanem inkább a családpolitika részeként, így a házasságban élő férfi-nő párokat részesíti előnyben.
Ez a megközelítés különösen figyelemre méltó, hiszen a nők helyzetét az elmúlt években nemcsak a politikai diskurzus formálta, hanem a mindennapi életben tapasztalható valóságok is. A statisztikák szerint a választópolgárok körében a nők aránya, akik a kormány politikájára voksolnak, megközelíti a 60%-ot. A Republikon Intézet elemzése arra a következtetésre jut, hogy ez a jelenség szoros összefüggésben áll a kormány családpolitikájának ügyes kommunikációjával és a családbarát önmeghatározással.
Fontos kiemelni, hogy Magyarország hosszú ideje a női egyenjogúsági mutatók terén az európai másodlagos országok között szerepel. Az European Institute for Gender Equality adatai alapján a magyar egyenlőségi index a 100-as skálán 50-58 között mozog, míg a több nyugati állam e mutatója sokkal kedvezőbben alakul: Ausztria és Németország 70 körüli, míg a skandináv országok, mint Dánia és Svédország 80 feletti értékeket tudhatnak magukénak.
Ez a kontraszt rámutat arra, hogy a kormányzati retorika és a társadalmi valóság között mély szakadék tátong. Az állami intézkedések, amelyek a női egyenjogúságot prioritásként kezelnék, a tervezés szemszögéből teljesen háttérbe szorulnak, ami komoly jogi és társadalmi következményekkel jár.
Az említett könyv további érdekes kérdéseket vet fel, például a szülészeti erőszakkal kapcsolatos állami jelentések hiányosságait és az Orbán-rendszer „nőpolitikájának” családpolitikába integrált aspektusait. A jelenlegi kormányzati struktúrák tehát nem csupán a nők pozícióját érintik, hanem alapvetően formálják a társadalom működését is, amelyben a nők szerepe egyre inkább marginális lesz.
Érdemes tehát komolyan foglalkozni ezzel a témával, hiszen nemcsak a női egyenjogúság melletti elköteleződést, hanem a társadalmi fejlődés és a jövő generációk érdekegyesítését is szolgálja.
Az ehhez hasonló diskurzusok, mint amilyet a „Nők a NER-ben” című írás is képvisel, elengedhetetlenek a jövő politikai tájának formálásában, hogy a női hangok végre valódi súllyal bírjanak a döntéshozatali mechanizmusokban.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz! Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/nok-a-ner-ben-182937