8000 kilométeres túlélőtúra: Fidzsi leguánok története
Fidzsi és Tonga egzotikus szigeteiről ismert fajainak egyik legérdekesebbje a Fidzsi-szigeteken őshonos tarajos leguán, amelynek eredete hosszú ideje rejtély övezte. Minden más ma élő leguánfaj a távoli Amerikában él, amely több mint 8000 kilométerre található a csendes-óceáni szigetektől. De vajon hogyan tették meg ezt az elképesztő távolságot ezek a különleges hüllők?
A genetika válasza: tutajon az óceánon
A San Francisco-i Egyetem evolúcióbiológusainak legújabb kutatásai új fényt vetettek a kérdésre. A genetikai vizsgálatok szerint a Fidzsi-szigetek leguánjai Amerikából kerültek oda, méghozzá hihetetlen módon vízi tutajokon. Bár a gerinctelen állatok esetében ez a terjedési módszer nem szokatlan, a gerincesek, különösen a hüllők esetében még mindig ritka és rendkívülinek számít. Az azonban ismert, hogy bizonyos leguánfajok rövidebb távokat megtettek már ilyen módon.
Hosszú utazás, kiváló túlélőképesség
A kutatók szerint a hüllők anyagcseréje és egyéb biológiai adottságai lehetővé teszik, hogy hosszabb ideig túléljék az éhezés és szomjúság megpróbáltatásait. Példának okáért Karib-tengeri példányok több mint 300 kilométert is megtettek már egy-egy hurrikán következtében kifosztott törmeléken. Ugyanakkor Fidzsihez képest bármilyen távolság eltörpül; az Amerikától való távolság miatt a kutatók korábban lehetetlennek tartották, hogy leguánok ilyen utat túlélhessenek.
Egy másik elmélet megcáfolása
A kutatók vizsgálták azt az elméletet is, amely szerint a leguánok Amerikából Ázsia és Ausztrália érintésével kerültek volna Fidzsire. Azonban ezt a lehetőséget kizárják a genetikai bizonyítékok és az éghajlattani adatok. Az Alaszka környéki hideg hőmérséklet ugyanis akadályozta volna a leguánok átvonulását ezen az útvonalon.
Közös eredet és időzítés
Döntő bizonyítékként szolgált, hogy a kutatók DNS-mintákat vettek a Fidzsi-szigetek leguánjaiból és más, Amerikában honos fajokból, mint például a sivatagi leguánból. Kiderült, hogy a legközelebbi rokonság ezekkel a strapabíró, amerikai hüllőkkel áll fenn, akik akár extrém körülmények között is képesek túlélni. Továbbá az adatok szerint az evolúciós elágazódásuk nagyjából 34-30 millió évvel ezelőtt történt, egybeesve Fidzsi vulkanikus szigeteinek létrejöttével.
Az éghajlat és a geológia szerepe
A kutatás arra is rávilágított, hogy ebben az időszakban a Föld hűvösebb klímával rendelkezett, amely további korlátokat szabott a leguánok lehetséges migrációs útvonalainak. Az adatok megerősítették, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a leguánfaj Amerikából közvetlenül tutajozott el a Fidzsi-szigetekre.
Egy fajtanulmány tanulságai
A fidzsi tarajos leguánok története nemcsak a természet mérhetetlen alkalmazkodóképességét szemlélteti, hanem az evolúciós biológia lenyűgöző bonyolultságát is. Egy ilyen elképesztő adaptáció messze túlmutat a biológia megszokott logikáján, és újabb kérdéseket vet fel a fajok terjedésének és túlélésének rejtélyeiről.
Forrás: hang.hu/tudomany/a-fidzsi-leguanok-8000-kilometert-utaztak-egy-tutajon-174323