A nyugdíjasok havi 57 ezer forintja bánja a svájci indexálás hiányát
Hajdú Péter 2026. február 17-én közzétett elemzése alapján a nyugdíjasok átlagosan havi 57 ezer forinttal vannak hátrányban a jelenlegi, a nyugdíjasokat hátrányosan érintő ellátási rendszer miatt. Ez a megállapítás a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elemzésében is hangsúlyozva lett, amely az ENSZ Emberi Jogokat Figyelő Bizottsága és a Human Rights Watch (HRW) vizsgálatára hivatkozik, jelezve, hogy a magyar kormány nem biztosítja az idősek számára a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jogot. A nyugdíjas érdekképviseletek a következő kormányzati ciklus kezdetén célként tűzik ki a nyugdíjszámítási rendszer megújítását.
Gyakori kormányzati elutasítás
Juhász László, a NYUSZET alapító elnöke kifejtette, hogy a HRW kutatása rávilágít a nyugdíjas-szervezetek által évek óta sürgetett problémákra, ám a döntéshozók figyelmét mégsem sikerült felhívni ezekre. A nyugdíjas szakértők által kidolgozott javaslatokat figyelmen kívül hagyják, amely a nettó kereset és a növekvő szegénység problémáira is megoldást keresett. Az állami társadalombiztosítási rendszer miatt sok nyugdíjas kénytelen feltenni a kérdést, hogy élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi-e egységesen szerény nyugdíját, sőt, hogy melyik alapvető szükségletről mond le.
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága
Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ám a kormány nem tesz lépéseket a reform érdekében. A Fidesz-kormány 2011-ben megszüntette a vegyes nyugdíjszámítási rendszert, amely az állami és magánbiztosításon alapult, és ehelyett egy közfinanszírozott rendszert alakított ki, ami tovább növelte a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket. A KSH adatai szerint a 15 évvel ezelőtt bevezetett svájci indexálás megmaradása esetén a nyugdíjasok havi járandósága ma 23 százalékkal magasabb lenne, ami havonta 57 ezer forint többletnek felelne meg az átlagnyugdíj szintjén.
A svájci indexálás jövője
Farkas András nyugdíjszakértő hangot adott aggodalmaiknak a svájci indexálás eltörlése miatt, amelyet az infláció és a nettó kereset növekedése alapján számoltak volna. Kiemelte, hogy ez a módszer kockázatokat is hordozhat, mivel a keresetek csökkenése esetén katasztrofális következményei lennének a nyugdíjakra. Ebből adódóan javasolták egy új nyugdíjemelési rendszer bevezetését, amely biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és emeli a reálkeresetek növekedésével összefüggésben a nyugdíjak mértékét.
Problémák a 13. és 14. havi nyugdíjjal
Farkas András szerint a 13. és 14. havi nyugdíj juttatásai túlzott mértékben függenek az inflációtól, és mivel ezeknek nincs járulékfedezetük, kiszolgáltatottá válnak a politikai döntéseknek. A kifizetési kötelezettségek nyomán, a közel kétmillió öregségi nyugdíjas esetén a 13. havi nyugdíj kifizetése 620 milliárd forintot jelentene, a jövőbeli 14. havi nyugdíj pedig további hasonló terhet róna a költségvetésre.
A nyugdíjreform szükségessége
Farkas András hangsúlyozta, hogy a nyugdíjszámítási és a finanszírozási rendszer átalakítása elodázhatatlan, és hogy a 13. és 14. havi juttatások nem helyettesíthetik a valódi nyugdíjemelést. Ezen országokban, ahol léteznek hasonló juttatások, gyakran szigorú korlátok között osztják, és javasolt, hogy a nyugdíjreform folyamata a rendszerszintű átalakítás keretein belül valósuljon meg, figyelemmel a nyugdíjasok megélhetésére és jövedelmi helyzetének javítására.