A magyar mezőgazdaság gyenge pontjai a számok tükrében
2025-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, ami 6,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezt az adatot a Központi Statisztikai Hivatal publikálta legutóbb, amely hangsúlyozza, hogy az idei bővüléshez a teljes termelési árszínvonal 10%-os emelkedése, valamint az állattenyésztés volumenének 2,5%-os növekedése is hozzájárult. Viszont figyelembe kell venni, hogy 2024 gyenge év volt, hiszen az agrárium teljes kibocsátása 4,0 ezer milliárd forint felett alakult, ami 8,0%-os csökkenést mutatott az előző évhez viszonyítva.
A mezőgazdasági termelési volumen 3,6%-kal csökkent, amit a növénytermesztés 8,7%-os visszaesése is befolyásolt. A gabonatermelés összességében 6,3%-kal csökkent, ezen belül a kukoricatermés drámai, 29%-os csökkenést mutatott. A búza 10%-kal, az árpa 9%-kal, a rozs pedig 1,6%-kal nőtt. A gyümölcsfélék termelési volumene 32%-kal csökkent, különösen a barack esetében, amelynek termésmennyisége 68%-kal esett vissza, az alma 48%-kal, a körte pedig 18%-kal. Ezzel szemben a szőlő- és bortermelés volumene 6,8%-kal, illetve 7%-kal emelkedett.
A növénytermesztést különösen hátráltatta a korai és késői tavaszi fagyok, a csapadékhiányos időjárás, és a nyári aszály, amelyek a kapásnövények fejlődését és a gyümölcsfák virágzását, beporzását is megnehezítették. Ezen tényezők az állattenyésztésre is kihatottak a takarmánytermesztés visszaesésén keresztül.
Az állattenyésztés volumene azonban 2,5%-kal nőtt, ahol az élő állatok termelése 2,4%-kal, az állati termékeké pedig 2,6%-kal emelkedett. Az év során újra jelentkeztek állatbetegségek, például ragadós száj- és körömfájás, valamint madárinfluenza, amely a szemestakarmány drágulásával és a piaci versennyel ellentmondásosan alakította a termelést. Eredményeképpen a szarvasmarha- és baromfitartás volumene enyhén csökkent, míg a sertéstenyésztés és az állati termékek előállítása, mint például a tej és tojás, a középpontba került. A vágósertés megnövekedett kínálati többlete a termelői árak hasonló arányú csökkenését okozta.
Miközben a bruttó hozzáadott érték 11%-kal növekedett, a termelés volumene 8,9%-kal csökkent. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 1,7%-kal csökkent, viszont a termelési tényezők jövedelme 11%-kal, a vállalkozói jövedelmek pedig 21%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Összegzés
A számok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a magyar mezőgazdaság rendszerszintű problémákkal küzd, amelyek gyengítik a szektor versenyképességét és fenntarthatóságát. Az ilyen adatok figyelembevételével sürgős intézkedések szükségesek a jövőbeni stabilitás megőrzéséhez.
Forrás: hang.hu/gazdasag/mezogazdasag-183217