Áprilisban tovább csökkent a magyar cégek száma

által L Dominik

Áprilisi gazdasági rápillantás: a magyar cégek helyzete mélyrepülésben

A magyar gazdasági tájkép továbbra sem mutatja a fellendülés jeleit. Az Opten céginformációs rendszere szerint tizenkilenc hónapja folyamatos a társas vállalkozások számának csökkenése. Az aktív cégek száma ugyan még meghaladja az ötszázezret, de áprilisban újabb ezer cég szűnt meg, és az év eleje óta összesen több mint négyezerrel lett kevesebb. A KSH friss adatai sem festenek pozitív képet: az első negyedév GDP-mutatói stagnálást és enyhe csökkenést rögzítettek.

A társas vállalkozások hanyatlása: kereskedelem és építőipar az élen

A legdrámaibb visszaesések a kereskedelem és az építőipar területén tapasztalhatók. Ezekben a szektorokban a megszűnő cégek aránya jelentősen hozzájárult a negatív mérleghez. Az új társas vállalkozások alapítása áprilisban szintén történelmi mélypontra süllyedt: kevesebb mint 1,7 ezer új vállalkozás indult, ami 13%-kal elmaradt az előző hónap eredményéhez képest. Ez a visszaesés különösen a projektalapú működésű kereskedelmi és szakmai szektorokat érinti, melyek sokkal érzékenyebbek a piaci kilátások változására.

Az egyéni vállalkozások masszív előretörése

Egy érdekes ellentrend bontakozik ki az egyéni vállalkozások számának növekedésében. Március végéig közel 12 500 új egyéni vállalkozás jelent meg a gazdaságban, főként a szolgáltatási szektorban. Bár az egyéni vállalkozás nagyobb személyes felelősséget igényel, kevesebb költséggel és egyszerűbb adminisztrációval jár, ami különösen előnyös egy költségérzékeny gazdasági környezetben. Ez a piacon megjelenő új szereplők számára vonzóbb alternatívát kínál, mint a társas vállalkozások alapítása.

Szerkezeti átrendeződések a vállalkozói szférában

Az adatok alapján látható, hogy a magyar gazdasági szereplők alkalmazkodása erőteljes szerkezeti átalakuláshoz vezet. Az egyéni vállalkozók szerepe erősödik, míg a beruházásigényes szektorok, például az ipar, továbbra is inkább a társas vállalkozási formák dominanciáját igénylik. Érdekes, hogy az egyéni vállalkozók növekedése gyakran összhangban van a társas vállalkozások eltűnésével, ami a piaci átrendeződés jele lehet.

Leépülések és rendezetlen megszűnések árnyékában

Bár a megszűnések száma áprilisban nem érte el a 2,7 ezret, ez 8 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ez azonban nem feltétlenül pozitív fejlemény: gyakran bizonytalan pénzügyi helyzet vagy elhúzódó leépülés áll a rendezetlen megszűnések hátterében. Az építőipar továbbra is vezető szerepet játszik ezen a téren, miközben az oktatás szektora viszonylagos stabilitást mutat, és a legtöbbször szabályosan zajlanak a megszűnések.

Új cégbírósági eljárások és gazdasági kockázatok

Az év eleje óta több mint 15 ezer új cégbírósági eljárás indult, ezeknek harmada végelszámolással zárul. A rendezetlen pénzügyi helyzetek és tartozások tovább mélyítik a gazdasági problémákat. Az építőipar továbbra is a legkockázatosabb szektornak számít, ahol számos vállalkozás képtelen stabilan működni a kedvezőtlen piaci feltételek mellett.

Tudatos alkalmazkodás vagy struktúraváltás?

Alföldi Csaba, az OPTEN szakértője szerint az áprilisi adatok határozott szerkezeti átalakulásra utalnak a magyar vállalkozói szférában. A gazdasági szereplők egyre tudatosabban igazodnak a működési költségekhez és a bizonytalan gazdasági környezethez. Még kérdéses, hogy egy tartós szerkezeti átrendeződés veszi-e kezdetét, vagy hamarosan fordulat következik.

Forrás: hang.hu/gazdasag/aprilisban-tovabb-apadt-a-magyar-cegek-szama-176188

Ezt is kedvelheted