BYD-s talajszennyezés: A földtulajdonosok újabb nehézségei
A szegedi földtulajdonosokat sújtó helyzet egyre komolyabbá válik, mivel a BYD autógyár által a területükre szállított, alkilbenzollal szennyezett talajból kinőtt termések megsemmisítése miatt akár 150 milliós bírságot is kaphatnak, ha ezt nem végzik el saját költségükön. A dél-alföldi városban a gigaberuházás eredményeként több százezer köbméternyi földet terítettek le a környéken, s ennek most már egy része környezeti és egészségügyi kockázatot jelent
A szakmai elemzések és laboreredmények alapján kiderült, hogy a BYD építkezése során kitermelt föld mintegy 31 ezer köbmétere szennyezett, és több mint tíz különböző helyrajzi számú ingatlanon osztották szét. A helyi gazdák, akiknek területére ez a szennyezett föld került, komoly anyagi károkkal néznek szembe, hiszen a kártalanításhoz a cég elleni pereskedésen keresztül vezet az útjuk.
Vasárus Gábor, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szegedi önkormányzati képviselője rávilágít arra, hogy a szennyezett terület a lakott településektől mindössze néhány száz méternyire helyezkedik el, ami aggasztóan közel van a lakosság egészségét veszélyeztető anyagokhoz. Az önkormányzati képviselő megjegyzi, hogy a környezeti hatások miatt a talajvíz elvezetésének tervezett csatornája rendkívül kritikus, különösen a csapadékos időszakokban, hiszen ez további szennyezést okozhat a közeli vízforrásokban.
Az érintett terület környékén a Béketelep és Makkosház városrészek találhatók, míg a szennyezett föld terjedésének mértéke már a közeli lakóházakat is elérheti. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal legfrissebb tájékoztatása szerint a föld szennyezettségének mértékét folyamatosan vizsgálják, de a gazdák személyesen is kénytelenek tenni a védelmük érdekében.
A helyi gazdák előtt most azon dilemmák állnak, hogy miként lehetne a termésüket ért kárt minimalizálni, és milyen lépések megtételére van szükség a további károk elkerülése érdekében. A helyzet kezelése érdekében egyesek már kapcsolatba léptek a kormányhivatal illetékeseivel, hogy segítséget kérjenek a károk enyhítésében.
Ez az eset jól példázza, hogy a nagyvállalatok tevékenysége milyen drámai következményekkel járhat a helyi közösségek számára, különösen akkor, amikor a környezeti szabályozások figyelmen kívül hagyása a lakosság életét közvetlenül veszélyeztetheti.