El kell dönteni, mit akarunk a Balatonnal
Grimm Balázs írása, 2026. március 03., 06:00
A Balaton partján, Szigligeten található a volt nádüzem területe, amely a Keszthely felé eső vizes élőhelyek között kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez a partszakasz eddig a békés és természetközeli állapotok egyik utolsó bástyája volt. Az itt tervezett horgászparadicsom és kikötő ellen helyi civilek indítottak petíciót, hiszen a természeti környezet védelme a legfontosabbak között szerepel. A nádüzem elhagyott épületei és a kivágott fák mellett a téli csendben gyakran találkozhatunk kutyás helyiekkel, akik a nyugalomra vágynak.
Azonban az alapvető kérdések megválaszolásáig még hosszú az út. Mit szeretnénk valójában a Balatonunkkal? Természetes állapotokat, vagy inkább a fejlődés mellett tesszük le a voksunkat? Gondolunk-e arra, hogy a partvidékeken szállodák, horgászparadicsomok épüljenek, és a kövezett utak elkerüljék a harmattól átnedvesedett cipőinket? Valóban szeretnénk, hogy a még meglévő partokat mindenhol beépítsük, vagy inkább védjük meg azokat a közönséges látogatóktól? E kérdésekre felelve fogalmazódik meg a helyi civiltől származó, név nélküli vélemény, hiszen az ügy már bíróság előtt áll, és ilyenkor nem szívesen nyilatkozik az ember.
Az ügy összetett körülmények között zajlik. Az egykori nádüzem egy körülbelül egy kilométer hosszan elterülő telek, amelyről az önkormányzat, annak ellenére, hogy elővásárlási joga volt, lemondott. A területet négy évvel ezelőtt vásárolta meg Kovács Zoltán, akinek cége, az SBS Baits in Europe Kft. horgászcsalik gyártásával foglalkozik. A nádüzem területén folyik a Tapolca-patak, amely a Balatonba ömlik. A patak partján egy kis csónakkikötő található, illetve egy mesterséges csatorna, ahol egykor a nádat szállították. Az új tulajdonos tervei között szerepel a csatorna kiszélesítése, amellyel 106 férőhelyes kikötőt szeretne létrehozni, összekötve a patakkal. Az új kikötő létrehozása pedig Natura 2000-es területet is érint, így a szabályozás szigorú kereteket szab a fejlesztésnek. A tó és a patak medre állami tulajdonban van, ám a part egy magántulajdon.
Mindezek ellenére a beruházó szálláshelyek kialakítását is tervezné, sőt, már nyolc elektromos kiállás is megvalósult a területen, amelyek az áramellátást biztosítanák.
Felmerül a kérdés, hogy van-e oka a helyi polgármesternek fellépni a terv ellen. Az, hogy most merülnek fel a kételyek és az aggályok, felvetheti a gyanút, hogy talán már késő lépni.
Ez a helyzet egyrészt a helyi közösség jövőjéről szól, másrészt viszont a természet és a fejlődés közötti egyensúly megteremtéséről is. Az elkövetkező döntések hosszú távon formálják majd a Balaton vidéki arculatát, ezért érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeket, és figyelembe venni a közérdekeket.