Elszegényedési spirálban az időskorúak
Az időskorúak helyzete egyre aggasztóbb képet mutat a magyar társadalomban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése szerint az elmúlt másfél évtized drámai változásokat hozott számukra, amelyek egyértelműen az elszegényedés irányába mutatnak. A probléma gyökerei a nyugdíjak emelési rendszerének megváltoztatásában keresendők, amely 2011 óta az inflációt követi, miközben a bérek jelentős ütemben növekedtek. Habár a kormányzat gyakran hangoztatja az inflációkövető emelés előnyeit azzal, hogy így „megőrzik a nyugdíjak értékét”, a valóság egészen másról árulkodik.
Az eltérő indexálási rendszer eredményeként a nyugdíjak értéke relatíve csökkent az aktív keresők béreihez képest. Például 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 65,1 százaléka volt, míg ez az arány napjainkra mindössze 48,5 százalékra zsugorodott. A vegyes indexálás – amely az emelés mértékét fele-fele arányban osztja meg az infláció és a bérek növekedése között – alkalmazása esetén lényegesen jobb helyzetben lennének az időskorúak, ám ez a kormányzati filozófia nem kapott megfelelő figyelmet.
A nyugdíjak értékvesztése árnyaltabb számokban
A 2024-es év példásan mutatja, hogy a látszólagos emelések milyen mértékben maradnak el az általános vásárlóerő-növekedéstől. Ebben az évben a nyugdíjemelések ugyan 6 százalékos szintet értek el, a nyugdíjasfogyasztóiár-index mellett ez valójában mindössze 2,2 százalékos reálnövekedést jelentett. Ezzel szemben a keresetek reálértéke ugyanezen időszak alatt 9,2 százalékkal volt magasabb, amely még tovább növelte a nyugdíjasok hátrányát. A különbség ezen „kedvezőnek mondható” évben is 6,4 százalékot tett ki, jól érzékeltetve a társadalmi csoporton belüli egyenlőtlenségeket.
A probléma csúcspontját a 2017-es év képviselte, amikor a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék minden korábbi rekordot megdöntött. Ez a tendencia azóta sem mutatott jelentős korrekciót, sőt, minden jel arra utal, hogy az olló tovább nyílik, súlyosbítva az idős emberek helyzetét.
Adatok és kérdések a háttérben
A KSH jelentése világosan rámutat arra is, hogy a nyugdíjasok jelentős része nem éri el a 200 ezer forintos nyugdíjösszeget, amely tovább mélyíti az időkorúak gazdasági kiszolgáltatottságát. Az elöregedő társadalom és az inflációs nyomás fényében különösen kiemelendő kérdés, hogy milyen hosszú távú megoldások születhetnek a fenntarthatóság érdekében.
További kutatások szükségesek annak értékelése érdekében, hogy a jelenlegi inflációkövető rendszer miként járul hozzá a társadalmi rétegek közötti egyre mélyülő szakadékhoz. Kérdés az is, hogy mi igazolja a kormányzati érveket az inflációkövető emeléssel kapcsolatban, ha a valóságban ez csak az elszegényedési válságot mélyíti tovább.
Milyen válaszokat ad a társadalom ezekre a súlyos dilemmákra? Hogyan élhetnek azok, akik egy egész életen át dolgoztak, most mégis napról napra sodródnak egyre mélyebb gazdasági kiszolgáltatottságba?
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/elszegenyedoben-az-idoskoruak-175570