Évekbe telhet a környezeti katasztrófa orvoslása
Feltartóztathatatlan környezeti pusztítás zajlik a Velencei-tó közelében, Gárdony alatt. Egy súlyos csőtörés során a Mol terméktávvezetékéből 500 köbméter gázolaj ömlött a talajba. Ez nem csupán a föld altalajrétegeit mérgezte meg, hanem a környékbeli kutak vizeit is felhasználhatatlanná tette a helyiek számára. Noha a kormányhivatal szerint a víz szennyezéséért nitrát és nitrit vegyületek a felelősek, a helyiek ellentmondást nem tűrő valósága más képet fest: olajfoltok lebegnek a víz felszínén, míg a föld, amely egykor az életük alapját jelentette, ma terméketlen és mérgezett.
Magán István, a Zártkert egyik lakója az elmúlt fél év drámai változásairól osztotta meg tapasztalatait. A helyiek egykor önellátó gazdálkodást folytattak, amelyet mára el kellett hagyniuk. „A kutak vize semmire sem használható, úszik rajta az olaj. A kertet nem vetjük be, a gyümölcsfák kiszáradtak” – fogalmazott lemondóan Magán István, aki húsz év munkáját látja lerombolva egyetlen szennyezés nyomán.
A közösség kétségbeesett helyzete
A helyiek számára a legfájóbb, hogy a családi birtokok, melyek életeket és generációkat szolgáltak, ma már semmit sem érnek. Telkek váltak eladhatatlanná, a jövő pedig szégyenteljesen kétséges. Az állattartók tehetetlenek, hiszen az állatok tisztán tartása is lehetetlenné vált, miközben a mentesítés kilátásai elkeserítőek, és az idő múlásával a helyzet súlyosbodik.
Kibúvók a felelősség elől?
Az olajtársaság és a hatóságok közötti kommunikáció nem foglalja magában az emberek aggályait, és nem is csillapítja a helyiek haragját. A Mol által vállalt kárelhárítás éveken át húzódhat, miközben a föld mélységeibe beszivárgott olaj visszafordíthatatlan károkat okoz. Az idő pedig minden nappal újabb áldozatokat követel: mind az élővilág, mind az emberi közösség felszámolja addig biztos alapjait.
Örökre elveszett értékek
A helyiek nem csupán anyagi veszteségeket szenvednek el. Minden egyes elszáradt gyümölcsfa, minden szennyezett kút emlékeztet az emberi felelőtlenség borzalmas következményeire. Mindez egy olyan ipari világ lenyomata, amely vakon halad előre, nem törődve a hozzájuk kötődők életével.
Az idő sürget, de úgy tűnik, a válaszok elmaradnak. Az olajtársaság, amely éveken keresztül felelősségteljes működést hirdetett, most egy olyan tragédiát hagy hátra, amely beláthatatlan időre emberek életét és környezetüket tette tönkre. A kérdés az, hogy a döntéshozók és érintett felek valóban vállalják-e a végsőkig terjedő felelősséget, vagy továbbra is az időre és a szerencsére bízzák a sors alakulását.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/mol-gazolaj-szennyezes-gardony-riport-175204