Magyar Péter és a társadalmi konfliktus árnyéka
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója éles kritikával illeti a jelenlegi politikai és gazdasági állapotot, figyelmeztetve a lehetséges társadalmi konfliktusokra. A Kultúrtáj beszélgetése során rámutatott, hogy minden jogállami elszámoltatás alapfeltétele egy kétharmados parlamenti többség, amely lehetővé teheti az alaptörvény módosítását. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kétharmados hatalom nemcsak eszköz, hanem óriási felelősség is lehet, ha jó célokra használják fel.
Szerinte azonban a NER oligarcháinak mérete és piaci befolyása, amely a hulladékkezeléstől a bankszektorig és az építőiparig terjed, különösen megnehezíti az igazságos és hatékony elszámoltatást. Az ellopott vagyont vissza kell szerezni, de mindezt úgy, hogy közben nem veszélyeztetik az ország gazdaságának működőképességét. Ez az egyensúlykeresés, ahogyan Ligeti fogalmazott, kihívásokkal telinek ígérkezik.
Emellett Ligeti arra figyelmeztet, hogy a kormányváltás utáni lehetséges új vezetőnek nem szabad hadat viselnie saját társadalma ellen. A politikai rendszerváltás és a gazdasági átalakulás során elengedhetetlen, hogy minden lépés a társadalmi megbékélést szolgálja, nem pedig további megosztottságot idézzen elő.
A Transparency International nézőpontja: mit jelent az elszámoltatás?
Ligeti szavait árnyalja a hatalom és pénzügyi visszaélések bonyolult szövedéke, amely szerinte a Magyar Nemzeti Bank „pénzlenyúlási” botrányaival példázódik. A beszélgetés során a szakember kitért arra is, hogy a jelenlegi vezetés miért végzi saját magán az „érzéstelenítés nélküli élveboncolást”. Orbán Viktor március 15-i nagytakarítási ígéreteinek teljesüléséről, vagy éppen elmaradásáról is szó esett, ahogyan Matolcsy György elszámoltatásának elmaradásáról is.
Felmerült az egykori pénzügyminiszter, Varga Mihály felelőssége is. Ligeti szerint akár bűnpártolással is vádolhatnák, amennyiben nem tesznek érdemi lépéseket a Magyar Nemzeti Bank ügyeiben. Mindemellett különösen aggasztónak találja a gazdaság más szektoraiban előforduló szabálytalanságok mintáját, beleértve a hulladékkezelést, a telekommunikációt és az úthálózatokat. Ezeken a területeken egy „kisgömböc” logikára emlékeztető térnyerés tapasztalható, amely a gazdaság nagy részét egy szűk kör kontrollja alá helyezi.
Politikai és társadalmi dilemmák a jövő kapujában
A közbeszédben ezek a kérdések nem egyszerűen technikai problémák, hanem egy mélyebb társadalmi válság tünetei. Ligeti gondolatai szerint a politikai vezetőknek nem elegendő a hatalom megtartása vagy megszerzése – az etikai kérdések, a jogállamiság visszaállítása és egy igazságos gazdasági struktúra megteremtése elengedhetetlenné válnak. Egy esetleges politikai átrendeződés forgatókönyvei tovább árnyalják a helyzetet. Vajon képes-e az ország egy ilyen volumenű átalakulásra anélkül, hogy további károkat szenvedne el a gazdaság és a társadalmi kohézió?
Magyar Péter alakja körül mindeközben további kérdések merülnek fel: vajon lehetséges-e számára olyan politikai szerepvállalás, amely örök időkre szóló megosztottság nélkül vezeti az országot egy kiszámíthatóbb, tisztább korszakba? A válasz, akárcsak a jövő politikai kontextusa, egyelőre homályba vész.
Forrás: hang.hu/belfold/ligeti-miklos-magyar-peter-nem-viselhet-hadat-a-sajat-tarsadalma-ellen-175366