Kiszámolták, mennyibe került a paksi leállás
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatói szerint mintegy 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott a paksi atomerőmű nyári visszaterhelése. Felsmann Balázs és Mezősi András becsülte meg, mekkora költsége lehetett annak, hogy a kieső atomenergiát más forrásokból kellett pótolni.
A számítás során abból indultak ki, hogy alapesetben a Paksi Atomerőmű teljes termelését az MVM-csoport kereskedő cégének értékesíti. Így az erőmű által le nem szállított villamos energia miatt az MVM-nek – saját ellátási szerződéses kötelezettségei teljesítése érdekében – a kieső paksi áramot piaci forrásokból kellett biztosítania. Vagyis az MVM mint az erőmű tulajdonosa számára a többlet kereskedelmi költség a piaci áron beszerzett és a meg nem termelt áram termelési önköltségének különbsége.
A vizsgált időszak a július közepén kezdődő és augusztus 26-ig tartó korlátozásokat ölelte fel, amikor az atomerőmű teljesítményét több lépcsőben csökkentették. A becslés szerint a kiesett termelés pótlása és az erőmű önköltsége közötti különbség összesen 37,4 milliárd forintos veszteséget okozhatott. Voltak olyan napok, amikor a napi veszteség meghaladta a kétmilliárd forintot. A kutatók a paksi atomerőmű 2025-ös beszámolójából indultak ki, amely alapján körülbelül 14 forintos kilowatt-óránkénti önköltséggel számoltak.
A kutatók szerint egyébként nem tekinthető teljesen előre nem látható eseménynek a nyári alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet. Korábbi hidrológiai vizsgálatok és az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ös jelentése is figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt a Duna vízállása és hőmérséklete egyre nagyobb kockázatot jelenthet az erőmű működésére. „A globális éghajlatváltozás következtében a klímamodellek alapján Paks környezetére fokozatos melegedés várható, azonban ennek mértéke bizonytalan. A legerőteljesebb melegedés az évszakok közül nyáron várható… az atomerőmű hűtését szolgáló folyó, a Duna vizének extrém magas hőmérsékletéhez kötődő üzemeltetési problémák fokozottabb megjelenésére is kell számítani” – áll például a jelentés 17. oldalán.
Ezek alapján a szakértők úgy vélik: az idei nyári helyzet rendkívüli esemény volt ugyan, de lehetett volna előre kockázatcsökkentési tervvel készülni. A hűtési rendszer áttervezése, szivattyúk áthelyezése vagy akár a megvalósult részleges mederduzzasztás bármelyike jelentősen kisebb költséget jelentett volna, mint a magasabb áramárak miatt alig egy hónap alatt elszenvedett veszteség. – Ha az MVM magánvállalat lenne, egyértelmű, hogy ez a veszteség a tulajdonosokat kellene, hogy terhelje – írják. Ez akkor sem lehet másként, ha a cég állami tulajdonban van, vagyis a kutatók szerint ez nem ok arra, hogy a társadalom állja az elmaradt üzemeltetői kockázatmenedzsment miatti veszteséget.