Schmidt Mária és az Akadémia vitája – Freund Tamás reakciója
Schmidt Mária nemrégiben közzétett írásában a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) erős kritikával illette, „utolsó érinthetetlen sztálinista intézményként” emlegetve azt. Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Hanghoz eljuttatott közleményében válaszolt a vádakra, szándékos félrevezetéseket és súlyos tévedéseket említve az írással kapcsolatban.
Freund hangsúlyozta, hogy az Akadémiának 11 tudományos osztálya, valamint több mint 80 tudományterületi szakbizottsága működik, így bármely területen – még az olyan összetett kérdésekben is, mint az akkumulátorgyártás – biztosítani tudják a legmagasabb szakmai színvonalat. Azt is kijelentette, hogy az Akadémia folyamatosan igyekszik felajánlani tudományos támogatását a politikai döntéshozóknak, reménykedve abban, hogy ezt a politikai oldalról egyre inkább elismerik és igénybe veszik.
A történelmi messzeség helyett jelenkori helyzetképek
Schmidt Mária olyan témákat érintett, mint az MTA állítólagos „sztálinista” gyökerei, amire válaszolva Freund élesen bírálta az ilyen narratívát. Emlékeztetett arra, hogy az Akadémia történetének legsötétebb időszakai Sztálin és Rákosi idejére nyúlnak vissza, de ez a struktúra már 1990-ben gyökeresen megváltozott. Freund szerint igazságtalan minden jelenkori eredményt összemérni a régmúlt diktatórikus korszakok behatásaival.
Neves tudósokat, mint például Antall Józsefet, Kosáry Domokost vagy Szentágothai Jánost említette példaként, akik jelentős szerepet játszottak az Akadémia modern szellemiségének megalapozásában. Freund egyértelművé tette, hogy semmilyen történelemmel való sározás nem csökkentheti az MTA jelenlegi, megújult státuszát és tekintélyét.
Szándék és valóság – Vagyon és autonómia
Az Akadémia elnöke reagált azokra a feltételezésekre is, miszerint a kormány célja az MTA vagyonának megszerzése. A Magyar Tudományos Akadémia autonómiájának ilyen jellegű aláásása Freund szerint nemzeti szinten is kártékony hatású lenne, hiszen mindez hosszú távon a nemzet tudományos és gazdasági jövőjét sodorhatja veszélybe.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szintén megszólalt az ügyben, leszögezve, hogy Schmidt Mária egyoldalú kijelentései nem csak a tudományos közösséget, hanem az MTA létjogosultságát is veszélyeztetik. Véleményük szerint a kutatói hálózat lebontása és az anyagi források megkaparintása a kormány valódi célkitűzései közé tartozhat.
Egy generációk óta folyamatos támadásoknak kitett intézmény
Freund Tamás nyomatékkal hívta fel a figyelmet arra, hogy az Akadémia 200 éves története során számtalanszor próbálták politikai befolyásolás alá vonni. Az elnök szerint azonban az MTA küldetése és alkotmányos státusza még ma is sérthetetlen, miközben továbbra is a legkiválóbb tudósok és kutatók hálózata révén biztosítja a tudomány hitelességét és függetlenségét.
Az elnök álláspontja szerint a Magyar Tudományos Akadémia ellen irányuló minden lejáratási kísérlet nemcsak a tudományos közösségnek árt, hanem egész Magyarország jövőjét és nemzeti érdekét is kockára teszi. Különösen fontosnak ítélte meg, hogy a politikai konfliktusok ne ássák alá az MTA integritását, az intézmény 200 éves jubileumára pedig ne ezek árnyékában kerüljön sor.