Az Indus-völgyi civilizáció bukásának titka végre feltárul
A történészek évtizedek óta próbálnak magyarázatot találni az Indus-völgyi civilizáció, amely a mai India és Pakisztán területén virágzott, körülbelül 5000 évvel ezelőtti bukására. Ez a bronzkori civilizáció, amely az ókori Egyiptom és Mezopotámia mellett a három legnagyobb civilizációs központ egyike volt, rengeteg írásos és régészeti nyomot hagyott maga után. A régészek szerint több mint ezer település működött ezen a területen, élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolva más civilizációkkal. Az Indus-völgyi települések a III. évezred során elérték fénykorukat, kifinomult vízgazdálkodási rendszerekkel és közös írásbeliséggel rendelkeztek, ami erős központi hatalomról vagy szoros összefonódásról tanúskodik.
Azonban Kr. e. 1800 környékén kezdődő elvándorlási folyamatok és az Indus-völgyi települések elnéptelenedése arra utalt, hogy valami drasztikus változás ment végbe. A legújabb kutatások, amelyeket a Gujarat állambeli Gandhinagar Műszaki Egyetem paleoklimatológusai végeztek, új fénybe helyezik az eseményeket. A Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a földminták, klímaszimulációk és proxy-adatok elemzése szerint az elvándorlás okai között kiemelkedik a klímaváltozás.
Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az elnéptelenedési időszak alatt mindössze 0,5 fokos globális felmelegedés következett be, ami 10-20%-os csökkenést eredményezett a folyók vízhozamában, elsősorban a monszunesők változásának következtében. Ezen időszak alatt legalább ötször is előfordult olyan szárazság, amely pedig külön-külön 85 éves időtartamon keresztül tartott. Mindezek a tényezők egy fokozatos, de biztos elnéptelenedéshez vezettek, amely a civilizáció csökkenését okozta.
A kutatás során azt is megállapították, hogy a terület éves csapadéka az eredetileg 360 mm-es értékről 300 mm körüli szintre süllyedt. Ez a csapadék mennyiség félszáraznak számít, de kezdetben az Indus folyó számos vízforrást biztosított, így a helyzet még kompenzálható volt. Azonban ez a kompenzáció nem tartott örökké, és a kemény aszályos periódusok következményeként a települések elnéptelenedtek, míg a hajdani virágzó városokat a homok borította be.
A jelenség, hogy a civilizációk a folyóvölgyeken bontakoznak ki, és ha ezek kiszáradnak, az elnéptelenedés mellett gyakran pusztító háborúkat is maguk után vonnak, nem meglepő. Az Indus-völgyi civilizáció összeomlásának magyarázata azonban eddig csupán feltételezésekre épült. E tanulmány végre konkrét bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a monszunesők elmaradása és a megjelenő hosszú szárazságok megmásították a régió vízügyi helyzetét, amit a folyó és mellékfolyói sem tudtak orvosolni. A Szaraszvatí folyó, mely az Indus mellett a harmadik szent folyó volt, is kiszáradt, amit a Mahábhárata említ, de a folyómedre azóta sem lett beazonosítva. Az egykori lakosok tudatában voltak a vízhiány veszélyeinek, és próbáltak alkalmazkodni, de a hosszú, aszályos időszakokat már semmiféle emberi találékonysággal nem lehetett áthidalni, így az elnéptelenedés megindult.
Forrás: hang.hu/tudomany/ugy-tunik-megoldodik-az-indus-volgyi-civilizacio-osszeomlasanak-rejtelye-183716